Ezért fontosak az építőipari áremelkedések miatt meghozott intézkedések

2020 koronavírus járvány budapesten

Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában pénteken részletesen ismertette, hogyan lépnek fel a tapasztalható, jelentős építőipari drágulással szemben. Összefoglaljuk, mi ennek a jelentősége, különösen akkor, ha felidézzük a családok támogatása és a gazdaság járvány utáni újraindítása érdekében meghozott néhány további intézkedést.

A kormányfő a rádióinterjúban arról beszélt, hogy a kifejezetten kedvező hazai járványügyi helyzetet követően meghozott enyhítő intézkedések révén, "a nyitás önmagában is segíti a gazdasági növekedést, de csikorognak még a fogaskerekek. Tizenhat hónap sok idő, nem tudjuk, még mi jön, ezért kellenek váratlan gazdasági döntések". Ezzel a miniszterelnök arra utalt, hogy a kormányzat kész továbbra is jelentős, és egyben határozott gazdasági intézkedéseket hozni a talpra állás elősegítése érdekében.

Ez történt az építőanyagok árával

Az egyik terület, ahol az állam beavatkozik a piaci folyamatokba az egyensúly fenntartása érdekében, az az építőanyagok árának emelkedése. A piaci előrejelzések már januárban arra hívták fel a figyelmet, hogy az árakat a globális alapanyaghiány korbácsolja majd fel, akkor prognózisok a fém és a műanyag építőanyagok drasztikus, 25 százalékos tavaszi drágulását, az alapanyagok 30-40 százalékos emelkedését jelezték előre.

Tavaszra, nyár elejére ez valósággá vált. Június közepére előállt az a helyzet, hogy

az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok árainak világszintű emelkedése miatt a magyarországi építőanyaggyártóknak jelentősen nőttek a gyártási költségei

a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint.

Építkezés Budapesten Fotó: Polyák Attila - Origo

A szövetség szerint a világpiaci árrobbanás hatása a magyarországi építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró gyártóknál és az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, ezeken a területeken a gyártók idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek. Ezzel szemben a belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek előállítóinál, így a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, ugyanakkor a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árai megduplázódtak.

Mindez a folyamat - az ágazatban tapasztalható kapacitáshiánnyal - megjelent az építőipar termelőiár-indexeiben, a KSH adatai szerint számos építménytípusban masszív növekedést lehetett mérni. A helyzetre irányítja a figyelmet az is, hogy egy, júniusban publikált reprezentatív felmérés szerint,

Magyarországon a lakosság 49 százaléka tervez lakás- vagy házfelújítást egy éven belül.

A kutatás szerint a felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolat- vagy nyílászárócserébe, valamint szigetelési munkálatokba is belevágna. A renoválni vágyók átlagosan 2,4 millió forintos beruházással kalkulálnak, harmaduk pedig a finanszírozásához igénybe veszi majd az állami Otthonfelújítási Támogatást is.

Ezek a körülmények - néhány további fejleménnyel együtt - az építőanyagok árának évtizedes viszonylatban sem tapasztalt emelkedéséhez vezettek. Az építőipari ágazat ugyanakkor a magyar gazdaság egyik húzóereje volt a járvány okozta válság előtti években, a kormányzati és magánberuházások - a családok építkezési, felújítási céljai mellett - pedig azt vetítik előre, hogy ez a járvány után is így lesz.

Beavatkozásra volt szükség

Ahhoz, hogy a tervezett lakossági és kormányzati, vállalati fejlesztések valóra válhassanak, biztosítani kell a világpiaci kilengéseknek és a jelentős keresletnek köszönhetően megborult folyamatok egyensúlyát.

Ezért jelentette be Orbán Viktor kormányfő, hogy

októbertől kiviteli korlátozást rendeltek el az egyes termékeknél tapasztalható áremelkedések miatt, hogy a máshol is tapasztalható kereslet ne a magyar lakossági és vállalati szereplőket hozza lehetetlen helyzetbe.

A kiviteli korlátozást a kormányfő közlése szerint még az EU-s adminisztrációval is egyeztetni kell, ezért tűzte ki a kormány célul annak októberi megvalósítását. Az addig tartó időszakban a tervek szerint az állam elővásárlási jog bevezetésével segíthet a helyzeten.

Az építőipari áremelkedés megfékezése érdekében arról is döntöttek, hogy néhány építőanyag esetében extraprofitadót fognak bevezetni. Így,

ha bizonyos szint fölötti árat tapasztalnak, a szint fölötti ár 90 százalékát elveszik,

ez várható például a kavics, sóder esetében. Ez azt a célt szolgálja, hogy senki ne lásson abban fantáziát, hogy extraprofitra szert téve nyerészkedik majd a helyzeten. A miniszterelnök egyértelművé tette: az építőipari intézkedéseknek egyik fontos céljuk, hogy az embereket a kormány hozzásegítse a lakásfelújítások megvalósításához.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a hazai alapanyag-ellátás felpörgetése érdekében szigorítás várható a bányászati kitermelésben: a műveleti jogot már megkapó bányákat meg kell nyitni egy éven belül, hacsak a koncesszor nem akarja elveszíteni már megszerzett engedélyét.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Fontosak a már futó programok

A kormányfői jelzések alapján egyértelmű, hogy a kormány kész további határozott intézkedéseket hozni azért, hogy az elemzők által egyébként egyre magasabbra várt idei gazdasági növekedés megvalósulhasson, úgy, hogy annak hátterében minden folyamat egészséges, kiegyensúlyozott marad.

Ha csak az építőipari alapanyagok árait érintő, most bejelentett döntésekre - és esetleges folytatásaikra - gondolunk, akkor könnyű belátni, hogy ezeknek az építőiparnak a GDP-hez való hozzájárulása mellett más, konkrét kormányzati programokra is kedvező hatásuk lehet. A magyar kormány eltökélt a hazai gazdasági beruházások támogatása, illetve a családok mellett, így ezek további sikerességéhez is hozzáad az építőiparban jelentkező egyensúlytalanságok kezelése:

• Beruházásösztönzés: Magyarország a járvány ellenére is kiemelkedően sok külföldi beruházást tudott magához vonzani, ezek megvalósítását is segítheti az építőipar minden szegmensének egészséges szerkezete
• Családtámogatások: több olyan kormányzati program zajlik, melyek a családok támogatásán keresztül nem csak az életminőségre, hanem a gazdaság működésére is hatást gyakorol. Az idén február 1-től elindult otthonfelújítási kölcsön, illetve az otthonteremtési támogatás mind olyan jelentős kormányzati intézkedés, melyek további sikeres megvalósításához biztosítani kell a lakossági ügyfelek számára is a materiális javak, építőanyagok stb. megfizethetőségét.
• Áfa-visszatérítések: a 2021. január 1-jétől hatályos áfa-visszatérítési programban, saját erős építkezés esetén, a kifizetett építkezési- és telekár-számlák 27 százalékos áfa-tartalmának legfeljebb 5 millió forint erejéig történő visszatérítése. A Családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) is kombinálható megoldás szintén hozzájárult a hazai építési kedv növekedéséhez, ami üdvözlendő, de árfelhajtó hatást jelent az építőiparban.

Látható tehát, hogy ezeknek a kormányzati programoknak a további eredményeihez, és az építőipar teljesítőképességének fenntartásához is hozzájárul a kormányzat az új intézkedésekkel. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a gazdaság újraindítását a kormány számos más intézkedéssel is támogatja - például a fiatalok szja-mentessége vagy a gyerekesek adó-visszaigénylése, valamint a különböző vállalati beruházásösztönző és munkahelymegtartó programok -, így teremtve meg a talpra állás pénzügyi hátterét. Az esetlegesen jelentkező áremelkedések viszont hatékony kormányzati intézkedésekkel kezelhetők, minden érintett piaci szereplő illetve ügyfél, megrendelő érdekében.