Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Virág Barnabás a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Versenyképességi Szakosztálya által szervezett eseményen kifejtette, a járvány által okozott válsághelyzet nagyon mély gazdasági visszaesést okozott világszerte.
Magyarország tavaly 5 százalék körüli gazdasági visszaesést szenvedett el, ez volt az 5. legnagyobb az elmúlt 100 évben.
Az MNB alelnöke szerint
a válság előtt kellően erős volt a magyar gazdaság immunrendszere, ennek köszönhető, hogy az ország most gyorsabban helyre tud állni, mint a 2008-2009-es válságot követően.
Példaként említette, hogy a GDP várhatón a harmadik negyedévben éri el a 2019. év végi szintet,
ami azt jelenti, hogy 1,5 évre van szüksége az országnak a kilábalásra.
Virág Barnabás megjegyezte, hogy 2008-2009-et követően 6,5 év kellett a talpra álláshoz.
Jelenleg 1,5-2 év kell, hogy az ország elérje a válság előtti fogyasztási szintet, 2008-2009-et követően erre 8 évet kellett várni
- mutatott rá az MNB alelnöke.
Virág közölte, a kilábalás szempontjából Magyarország számára az is pozitívum, hogy tavaly a beruházási ráta magas maradt, a beruházások szerkezetét - amelyben továbbra is az épület- és építményberuházások domináltak - azonban át kell alakítani. Ugyanis globális szinten, főként a gyorsan növekvő gazdaságokban egyre nagyobb az immateriális javak aránya a beruházásokon belül: a gazdasági szereplők egyre többet költenek szoftverekre, innovációra, fejlesztésre, tudásra.
Ezek a beruházások alapvetően határozzák meg a digitális 21. században a növekedési képességet, ezért Magyarországnak is ebbe az irányba kell elmozdulnia
- jelentette ki az MNB alelnöke.
Virág Barnabás elmondta, a magyar gazdaságnak új növekedési modellre lesz szüksége, amelyet a koronavírus-járvány után megjelenő új megatrendekhez kell igazítani.
Új megatrend lesz például a geopolitikai tér további éleződése (az Amerikai Egyesült Államok és Kína között), a fogyasztói szokások megváltozása, járványhelyzetekhez való alkalmazkodás és a munkaszervezés átalakulása is, valamint a digitális pénzek megjelenése miatt a pénzügyi közvetítés átalakulása.
Mindezekre építve az MNB fenntartható jövő indexet épített be a 2021-es Növekedési jelentésébe, az index azt mutatja be, hogy a gazdaság mennyire felkészült a járvány utáni világot jellemző trendekre. Az index 5 pillér - egészségügyi, munkaerőpiaci, digitális, ökológiai, valamint értékláncok átalakulására való felkészültség - segítségével határozta meg, hogy a járvány utáni világra felkészültségét tekintve Magyarország az uniós országok között a 18. helyen áll, Lettország és Lengyelország között.
Virág Barnabás szerint az egyes pillérek vizsgálatából kiderült:
az országban ugyan kedvező a digitális infrastruktúra kiépítettsége, ennek használata azonban mind lakossági, mind vállalati oldalon alacsony.
Az egészségügyi felkészültségben az ország jól áll, a társadalom egészségügyi állapotát tekintve azonban már vannak problémák.
A munkaerőpiacról megállapították, hogy a homeoffice nem csak egy átmeneti állapot, hanem tartós jelenség lesz.
Az ökológiai felkészültségről szólva kitért az elektromobilitásra is: az új személyautó-értékesítésben az elektromos és hibrid hajtású gépjárművek részesedését tekintve az ország jól áll, az ehhez szükséges infrastruktúrát tekintve azonban komoly a lemaradás Nyugat-Európához képest - jelezte az MNB alelnöke.
