7 milliárd 874 milliónyian vagyunk a Földön. Legalábbis a Worldometer számlálója szerint, mely több mint 65 millióra teszi az idei népességnövekedést, és naponta 230 ezer születést számlál. A világon becslések szerint másodpercenként 4,2 ember születik és 1,8 hal meg - áll a B&L Online Hír-és Cikkügynökség közleményében.

Míg 1960-ban még csak 3 milliárdan éltek a bolygónkon, addig ma ez a szám több mint a két és félszerese. A Föld Napja Alapítvány számításai alapján legalább tízezer nemzedék kellett ahhoz, hogy a népességszám elérje az 1 milliárdot. Míg a 2 milliárdig már 130 év telt el, addig a 6-ról a 7 milliárdra mindössze tizenkét esztendő. A II. világháborút követően alig egy nemzedék élete során növekedett a Föld lakossága 2 milliárdról 7 milliárdra. A robbanásszerű népességnövekedés magyarázata egyértelműen az életszínvonal javulásának, a jobb egészségügyi ellátásnak, a könnyebb élelemhez jutásnak, valamint a technikai fejlődésnek köszönhető.

TúlnépesedésForrás: Shutterstock

Az életszínvonal további emelkedésének következményeként a világ népessége az előrejelzések szerint az elkövetkező években folyamatosan tovább nő. A 9 milliárdot 2040-re érhetjük el.

A Finbold adataiból az olvasható ki, hogy a globális népesség várhatóan 2057-re szárnyalja túl a 10 milliárdot. Ez 27,5 százalékos növekedést jelent a világ jelenlegi népességéhez képest.

Kína – 1,43 milliárd ember –, valamint India – 1,38 milliárd ember – a világ lakosságának már több mint egyharmadát, 2020-ban 36,2 százalékát tette ki. Az Egyesült Államok a harmadik, messze lemaradva, 331 millióval, mellyel csak a világ népességének 4,2 százalékát alkotja.

Az évtized közepéig elsősorban Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karib-térség országaiban nő majd a világ népessége, a növekedés 97 százalékát ezek az országok teszik majd ki.

A BL Online értékelése szerint is a további növekedés fő okai között elsősorban a két ázsiai ország, Kína és India életszínvonalának és egészségügyi intézményrendszerének fokozódó javulása áll majd, valamint ezzel összefüggésben a várható élettartam emelkedése.

Illusztráció (HongKong)Forrás: Shutterstock

A társadalom tovább öregedhet, ezzel párhuzamosan pedig a halálozási arány is csökken. Ez a folyamat a nyugat-európai társadalmakban már régebb óta megfigyelhető.

Ugyanakkor a fejlődő országokban tapasztalható magas születési arány és a népesség gyors növekedése tovább csökkenti a gazdasági fejlődés lehetőségét, mivel a megfelelő táplálék megszerzése tőkét von el, és mérsékli a beruházási lehetőségeket, melyek a gazdasági fejlődés és így közvetve a megfelelő ellátás gátja lehet. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a technológiai fejlődés növeli a jövedelmet, javítja a mezőgazdaság színvonalát, ám a globális felmelegedés hatalmas károkat tud okozni az élelem előteremtésében. Az elsivatagosodás veszélye és a terméketlenné váló területek térnyerése újabb veszélyeket hordoz. A globális felmelegedés emellett különösen a lakosság idősebb rétegének egészségére lehet egyre veszélyesebb, mert az idős emberek fizikailag kiszolgáltatottabbak a rendkívüli hőnek. A magasabb hőmérséklet miatt a levegő szennyezettsége is fokozódik.

IllusztrációForrás: AFP/Nhac Nguyen

A népesség alakulása közvetlenül is hatással van a politikára és ordítva. Kína gazdasági növekedését látta veszélyeztetve a múltban hozott, tévesnek bizonyuló intézkedései miatt. Az állam 1979-ben még a családonkénti egyetlen gyermeket szorgalmazta, és tett büntetőintézkedéseket azon családokkal szemben, amelyek több gyermeket kívántak vállalni. A politika azonban a népesség elöregedését eredményezte, sőt a nemek között is egyenlőtlenségek alakultak ki (a férfiak javára, 18 százalékkal). Öt éve a családok ismét vállalhattak két gyermeket, sőt 2021. május 31-től már a három gyermeket tervező pároknak sem kell többé retorzióktól tartaniuk.

Elemzők szerint e század derekára érheti el tetőpontját a Föld népessége, azt követően, részben az említett okok miatt is, csökkenés várható.

Egy izgalmas új kutatás megállapításai szerint az évszázad végére viszont radikálisan csökkenhet a világ népessége. Az University of Washington's Institute for Health Metrics and Evaluation úgy becsüli, hogy 2100-ra már csak 8,8 milliárd ember él a Földön.

Ennek okát elsősorban abban látják, hogy az országokban folyamatosan öregedik majd a társadalom, és egyre kevesebb gyermek fog születni. Úgy becsülik, hogy Kína lakossága 1,4 milliárd embernél már elérheti a maximumot, 2100-ra visszaeshet háromnegyed milliárdra. India pedig körülbelül 1 milliárd emberre számíthat. Japán népessége drasztikusan csökkenhet, akár a mai 128 millió 40 százalékára, 53 millió polgárra. A magas jövedelmű országok, ahol a termékenységi ráta alacsony, továbbra is liberális bevándorlási és szociálpolitikával igyekeznek a jövőben is fenntartani a népességszámot, ahogy például az elmúlt évtizedekben Kanada, Ausztrália, Új-Zéland vagy az Egyesült Államok tette.