Akik 1990 előtt jártak iskolába, máig emlékeznek a gyűlölt iskolaköpenyre, amelyet szovjet mintára vezettek be, később még kötelezővé is tették, de a kommunista ipar, persze, ebben sem tudta tartani a lépést. 

Több mint 200 évvel ezelőtt, az 1790-91-es magyar országgyűlés egy matematika-fizika professzor indítványa kapcsán már napirendjére vette az iskolai uniformis, azaz az egyenruha kérdését. Az ötletgazda azon véleményének adott hangot, miszerint szükséges lenne egy egyenöltözék, hogya deákok, akik újabban igen hajlamosak a kihágásokra, azonnal felismerhetők legyenek."Habár a bizottság először helyeselte a felvetést, I. Ferenc osztrák császár (1792-től magyar király is) azonban úgy határozott, hogy nem kötelezi az ifjúságot az egyforma ruházat viselésére. Így a kérdést hazánkban hosszú időre elvetették.

Így vetődött fel újra az iskolai uniformis kérdése

Amikor a második világháború véget ért és Magyarország a szovjet blokk része lett, a kommunista hatalomváltás során, valószínűleg szovjet ihletettségre, végül idehaza is bevezették az iskolaköpenyt. Mint ahogy sok mást, ezt a lépést is azzal magyarázták a hatalom akkori birtokosai, hogy a szocializmusban a hatalom célja és érdeke, hogy az egyenlőség illusztrálására az emberek mintegy arctalanul beolvadjanak a tömegbe, és így segítsék elő az akkori ideológia szerinti társadalom- és gazdaságépítést. Más értelmezések szerint az iskolaköpeny arra is jó volt, hogy senki ne üssön el az átlagostól. De ismertté vált olyan vélekedés is, amely szerint a köpeny jótékonyan eltakarja a gyerekek, pontosabban családjaik közötti, a kommunizmusban is meglévő jelentős vagyoni különbségeket, melyek egyébként a diákok megjelenésén megmutatkozhattak.

Iskolaköpenyes kislányok a Kossuth téren 1964-benForrás: Fortepan / MHSZ

Ugyanakkor Valuch Tibor társadalomtörténész szerint e ruhadarab viselése sokkal inkább praktikus célokat szolgált, hiszen megvédte az alatta lévő öltözéket a bepiszkolódástól. 

Az 1950-es évek végére hiánycikké vált a diákegyenruha.A boltokban – amikor már ismét nagy számban kapható lett – kezdetben inkább feketében árulták, sokan viszont barna színűt szerettek volna vásárolni. A szülőknek a készlethiány idején azt tanácsolták, hogy otthoni maradékanyagokból varrjanak ilyet a gyermekeiknek.

Idézze vissza galériánkkal a régi idők iskolai egyenruháiban elkapott pillanatokat! 

Iskolaköpeny-vásárlás 1974-ben - kattintson a képre!Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

A 60-as évek elején ráadásul nem is minden iskolában volt kötelező, és ahol mégis, de esetleg valakinek (még) nem volt, csupán emiatt nem tanácsolhatták el az iskolából. Ekkoriban főként vászonból készült a ruhadarab, a 70-es években jelent meg műszálas változatban is.

Az idő múlásával a köpennyel kapcsolatos szigor fokozatosan enyhült, a 60-as évtized végére pedig a kínálat is egyre változatosabbá vált, többféle modell került a boltok polcaira. Ekkor már főként nylon alapanyagból és kék színben is készültek, de gyártották a vászonalapú barna köpenyeket is. Ez volt az az időszak, amikor minden szeptemberben több százezer darabot dobtak a piacra, az igazi sztárok a Marokkó és a Praktilon márkanevű egyenruhák voltak.

Cikkünk nem ért véget, további érdekességekért kérjük, lapozzon!