Van egy gáz, amelyben bővelkedik az univerzum, de amely a Földön csak viszonylag csekély mértékben áll rendelkezésünkre. Ez pedig komoly gond lehet, mivel számos iparágban kritikus fontosságú, például az egészségügyben vagy a technológiai szektorban. Ráadásul még a milliárdosok űrversenyére is döntő hatással lehet. Ez a gáz a hélium. Most, hogy Richard Branson milliárdos vállalkozó az űr széléig jutott, a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos pedig hamarosan szintén űrturistáskodni indul, az űrverseny kevésbé szenzációs, ám annál fontosabb szempontjaira is ráirányulhat a figyelem, mint például erre a gázfélére.

A héliumhiány már korábban is felmerült problémaként a világgazdaság számára, azonban most az amerikai tartalékok fokozatos kimerülése és a növekvő kereslet ismét egyre nagyobb aggodalmakat okoz – írja az Oilprice.com elemzése.

Mindez pedig egyáltalán nem mellékes tényező, mivel a hélium nagyon sok fontos területen szinte elengedhetetlen nyersanyagnak számít. A technológiai szektorban szükséges a merevlemezek gyártásához, de a nagy mennyiségű adatok kezeléséhez is.

Az egészségügyben nem lenne nélküle MRI, és a terület kutatás-fejlesztését is jelentősen visszafogná. Emellett a kvantumszámítógépek területén is jelentős szerepet játszik a gáz, de - további példaként - a bitcoin ökoszisztémájához is fontos, ahol hűtőanyagként használják.

Ráadásul még a milliárdosok űrversenyébe is beleszólhat, ha nincs elég belőle. Különösen, hogy Jeff Bezos vagy Richard Branson kereskedelmi űrutazásban gondolkodik, vagyis egyre több rakétát lőhetnek, illetve lőnének fel a világűrbe. De Elon Musk és a SpaceX és bajba kerülhet hélium hiányában, ahogy az egész NASA is.

A héliumon múlhat a technológiai fejlődés?

A probléma viszont az, hogy a héliumtartalékok elkezdtek csökkenni. Különösen az Egyesült Államokban. Az USA ugyanis a hidegháború kezdetétől központi héliumtartalékokat képzett, azonban mára a gáz iránti kereslet hatalmas növekedésnek indult, jelentős részben a technológiai szektor rohamos ütemű fejlődése miatt. A várakozások szerint pedig ez a növekedés még tovább fog gyorsulni a következő években.

A technológiai szektorban is egyre nagyobb a hélium szerepeForrás: AFP/Imaginechina/Chen bin

Csak hogy érzékeltessük a hélium szerepét a világgazdaságban: érdemes belegondolni abba, hogy a gáz szükséges a félvezetők gyártásához. A Netflix például a saját adatai szerint héliumos meghajtókon tárol adatokat – ez a technológia egyébként 2013-tól kezdte forradalmasítani az adattárolást.

Mindez azt jelenti, hogy hélium nélkül a Netflix 74 millió felhasználója szinte semmit sem tudna nézni a platformon. Ráadásul az adatmennyiség világszerte egyre nő, ahogy az olyan cégek, mint az Amazon, a Google, az IBM, az Apple vagy a Facebook, megállíthatatlan növekedési ütemet diktálnak az adattermelésben (és tárolásban). Egy kutatás szerint ma a világ minden egyes nap 2,5 kvintillió byte adatot termel. Ez az amerikai számrendszerben azt jelenti, hogy 2,5 és utána 18 darab nulla. És ebben egyre nagyobb szerepe van a héliumnak.

A nagy héliumprivatizáció

A hélium kapcsán az emberiség egy igen különleges helyzettel áll szemben. A gáz ugyanis az univerzum második leggyakoribb alkotóeleme, azonban a földi koncentrációjában az egyik legritkábbnak számít. Jelenleg gazdaságosan földgázból vonható ki, ugyanis annak cseppfolyósítása során minden gáz lecsapódik, kivéve a héliumot. Vagyis a hélium a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése során állítható elő, melléktermékként. Vannak egyéb módszerek (radioaktív anyagokat tartalmazó kőzetek hevítésével vagy részecskegyorsítóban) is, de ezek nagy tételben nem gazdaságosak.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban fenn is tartottak egy úgynevezett Szövetségi Héliumtartalékot (Federal Helium Reserve, FHR) a texasi Amarillóban, mintegy 1 milliárd köbméternyi héliummal. A hidegháború kezdete óta az USA folyamatosan növelte a tartalékait, és ebből biztosította a globális kínálat mintegy 40 százalékát.

A probléma az, hogy ezt a tartalékot mára szinte teljesen felhasználták. 2005 és 2018 között ugyanis az FHR több mint 2 milliárd dollárnyi héliumtartalékot értékesített. Idén szeptemberben pedig a létesítményt a tervek szerint be is zárják, a jelenlegi árfolyamplafon pedig valószínűleg eltűnik - vagyis várhatóan az viszi a héliumot, aki többet tud érte fizetni. Ha pedig azt tekintjük, hogy a hélium nagyjából 100-szor értékesebb, mint a cseppfolyósított földgáz, ez igen aggasztónak tűnhet a világpiac szempontjából.

A világűr tele van héliummal, de a földi koncentrációja nagyon alacsonyForrás: Gabriel Perez Diaz / IAC

Az amerikai héliumhelyzet pedig nem csupán az USA hazai nézőpontjából lényeges. Az Egyesült Államok ugyanis tavaly 68 millió köbméter héliumot állított elő, amivel a világ legnagyobb kitermelőjének számított. A hazai fogyasztás tartósan nagyjából évi 40 millió köbméter, melynek jelentős részét az egészségügyben használják föl.

Az amerikai helyzet alapvetően 2013-ban változott meg, amikor egy új törvény kimondta, hogy a teljes héliummal összefüggő állami eszközkészletet értékesíteni kell 2021 szeptemberéig, beleértve a fennmaradó nyershéliumot, illetve az elosztó infrastruktúrát is.

Ennek eredményeként a tartalékokat kezelő amerikai Földgazdálkodási Iroda (Bureau of Land Management) 2018-ra el is adta a vásárlóknak a héliumtartalékok jelentős részét. Azóta az eladásokat korlátozták a szövetségi vevők részére – vagyis például egyetemek vehetnek héliumot kutatási célokra. Bár a végleges privatizációs határidőt végül kitolták 2022 szeptemberéig, a Physics Today elemzése megjegyzi, hogy sokak szerint 2023-ig valószínűleg nem fejeződik be a teljes értékesítési folyamat.

Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!