A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) döntött arról a fejlesztési javaslatról, amelynek célja, hogy a Szerbiából Magyarországra irányuló földgázszállítás kapacitását növelje. A döntés a rendszerszintű optimalizáció részeként elősegíti a meglévő infrastrukturális eszközök hatékonyabb kihasználását, emellett növeli a hazai ellátásbiztonságot - olvasható a MEKH közleményében. A Magyar Nemzet pedig ezzel kapcsolatban azt írja: több tíz milliárdos infrastrukturális beruházás helyett a meglévő kapacitások optimálisabb kihasználása mellett döntött a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) tízéves hálózatfejlesztési határozatában.

Európa és a régió földgázellátási struktúrája már rövid távon, jelentősen megváltozhat a következő években.

Emiatt a MEKH és a rendszerüzemeltetők számára kiemelt feladatot jelent, hogy felkészüljenek a megváltozott irányokból jövő források fogadására.Az elmúlt években erősödő zöld gazdaság felé történő elmozdulás pedig még inkább arra ösztönzi a földgázszektor szereplőit, hogy újragondolják a rendszerfejlesztés prioritásait, és a meglévő rendszerek jobb kihasználása váljon hangsúlyossá.Ebben az új megközelítésben elsődleges szempont, hogy az ellátásbiztonság csökkenése nélkül, a beruházások minimalizálásával a költséghatékonyság kerüljön előtérbe.

Gázvezeték (Illusztráció)Forrás: AFP/Joe Klamar

Az évenként benyújtandó 10 éves fejlesztési javaslatcsomag részeként az FGSZ Földgázszállító Zrt. fejlesztési javaslata szerint a magyar–szerb 6 Mrd m3/év beszállítási kapacitáshoz kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre állásával, a meglévő rendszerek optimálisabb kihasználásával 2021. október 1-jétől biztosítható a 8,5 Mrd m3/év beszállítási kapacitás. Ezzel nagyobb tranzitjellegű szállítási igény kielégítése is lehetővé válik.

Emellett a kapacitás beruházás nélküli növelése a felhasználókat terhelő díjak növekedése nélkül emeli a hazai ellátásbiztonságot is.

Ötvenmilliárd forintos megtakarítást jelent a döntés

A Magyar Nemzet tudósítása alapján az MTI megemlíti: a változtatásnak a magyar-szerb földgázrendszerek összeköttetésében van szerepe. Emlékeztetnek arra, hogy a befejezéséhez közeledik a déli határon a nemzetközi projekt, összekapcsolódik a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer. Október 1-jétől ez lesz a hatodik nagyteljesítményű betáplálási pont.

A magyar-szerb határ és Kiskundorozsma között megvalósuló 15 kilométernyi vezetékberuházással új, évi 8,5 milliárd köbméteres betáplálási pont az előzetes piaci felmérések alapján rögtön dominánssá is válik az ukrajnai és az osztrák betáplálási pontok mellett.

A tavalyi fejlesztési határozat még arról szólt, hogy egy 67 kilométeres csővel kellett volna megvalósítani az új kapacitást, ám az MEKH elfogadta az FGSZ Földgázszállító Zrt. hálózatfejlesztési javaslatát, amely szerint ugyanez rendszer-optimalizációval is megoldható.

A vezeték beruházási költsége piaci információk alapján nagyságrendileg ötvenmilliárd forint lett volna, ezt sikerült most megtakarítani, vagyis ezt az összeget nem kell kifizetniük a lakossági és az ipari fogyasztóknak a rendszerhasználati díjakon keresztül.

A szakma úgy látja, hogy most tart a földgáz-infrastruktúra kulcsfontosságú elemei fejlesztésének végén, tehát a jelenleginél több vezetékre nemigen lesz szükség Európában.

Ezt tükrözi például az az elfogadás előtt álló javaslat is, amely szerint az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) közös érdekeket szolgáló beruházásai (PCI) között a hatodik körben már nem lesznek támogathatók a földgázprojektek (a következő, ötödik körről a közeljövőben születik döntés).
A CEF és az általa támogatandó összeköttetési projektek az orosz-ukrán gázvita 2000-es évek eleji fellángolásának következményei, a beruházások célja, hogy Európa minden országának biztonságos földgázellátása legyen. Eközben Oroszország Ukrajnát mint tranzitországot szeretné megkerülni, ezért Kelet-Európának azzal kell számolnia, hogy akár végleg megszűnhet az onnan érkező szállítás.

A több másik megoldás egyike a szerb-magyar interkonnektor, amelyet szomszédunknál a szerb-orosz tulajdonú Gastrans épít, valamint az Északi Áramlat 1 és 2 - a déli cégben leányvállalatán keresztül, az északi projektcégben közvetlenül birtokol 51 százalékot a Gazprom.