Idén augusztustól kell alkalmazniuk az érintett kollektív befektetési vállalkozásoknak és alapkezelőknek az MNB által közzétett, sikerdíjat alkalmazó alapokra vonatkozó ajánlást. A sikerdíj számítási modelljének hangsúlyosan összhangban kell lennie az alap befektetési céljaival, s az ügyfelek részére egyértelmű tájékoztatást kell adni annak minden fontos jellemzőjéről - derül ki a Magyar Nemzeti Bank sajtóközleményéből.

2021. augusztus 1-jétől kell alkalmazni az érintett piaci szereplőknek a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a befektetési alapkezelők által alkalmazott sikerdíjakról szóló, nemrég közzétett ajánlását az ezt követően újonnan létrehozott sikerdíjat alkalmazó alapok esetében. A már korábban meglévő ilyen jellegű alapoknál az ajánlás elvárásainak teljesítését 2022. január 1-jétől várja el a jegybank, amely az Európai Értékpapír-piaci Hatóság tavaly novemberi iránymutatását is figyelembe vette szabályozásának megfogalmazásakor.

Az MNB ajánlásában elvárja, hogy a sikerdíj számítása a jövőben még átláthatóbb módon ellenőrizhető legyen. A sikerdíj számítási módszerének ennek érdekében mindenképp tartalmaznia kell egyebek közt az alap teljesítményének mérését szolgáló referenciamutatót, annak elszámolási gyakoriságát és időpontját, a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszakot, a sikerdíj mértékét, számítási módszertanát és számításának gyakoriságát.

A sikerdíjnak arányosnak kell lennie az alap valós befektetési teljesítményével és összegét egy befektetőre vonatkozóan is meg kell tudni állapítani.

IllusztrációForrás: AFP/Image Source/Cultura/Jamie Kingham

Az alapkezelő sikerdíjat számolhat el pl., ha az alap a referenciaidőszakban új nettó eszközérték-csúcsot ér el; ha meghaladja az előző sikerdíj-kifizetéssel járó eszközértéket; ha az alap felülteljesíti referenciaindexét. Mindegyik modell esetében elvárás, hogy az összhangban legyen az adott alap befektetési céljaival, stratégiájával. A portfólió összetételéhez használt referenciaindexnek meg kell egyeznie vagy összhangban kell lennie a sikerdíj kiszámításához alkalmazott referenciaindexszel. Elvárt az is, hogy az alap valós többletteljesítményét az összes (pl. alapkezelési, adminisztrációs stb.) költség levonása után határozzák meg.

Az MNB szorgalmazza, hogy a sikerdíjat – annak alkalmazása esetén – évente legfeljebb egyszer számítsák fel az ügyfeleknek (hacsak a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszak nem az alap teljes élettartamával egyezik meg), s az elszámolás időpontja azonos legyen az alap minden sikerdíjas befektetési jegy sorozatánál.

A Magyar Nemzeti Bank épületének homlokzataFotó: Polyák Attila - Origo

Szintén jegybanki elvárás, hogy sikerdíjat alapvetően csak akkor kelljen fizetni, ha az alap az adott referenciaidőszakban pozitív teljesítményt ért el, illetve a korábban felmerült alulteljesítést és veszteséget ledolgozta. Egyértelműen előzetesen tájékoztatni kell az ügyfelet, ha akkor is jár a sikerdíj, amikor az alap a referenciaindexet felülteljesítette, ám teljesítménye mégis negatív volt. Az alapkezelő sikerdíj-modellje nem ösztönözheti azt túlzott kockázatvállalásra.

Az ügyfeleket az alapok előzetes marketinganyagaiban, illetve a kiemelt információs dokumentumban egyértelműen tájékoztatni kell, példákkal is szemléltetve a sikerdíj számítási módjáról, időpontjáról, s a számítás alapjául szolgáló referenciaindex múltbeli teljesítményéről is.