A forintbankjegyek nyomtatását az MNB megrendelésére az MNB tulajdonában lévő gazdasági társaság, a Pénzjegynyomda Zrt. végzi. A bankjegyek előállításához szükséges papírt pedig a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonában álló Diósgyőri Papírgyár Zrt. készíti, amely az ország legrégebbi, ma is működő papírgyára, és képes úgynevezett biztonsági alappapírok gyártására.
A Pénzjegynyomda Zrt. az 1920-as évektől kezdődően gyárt bankjegyeket, így már az első forintbankjegyeket is náluk nyomtatták.
A forintérmék verését az MNB megrendelésére az MNB tulajdonában lévő gazdasági társaság, a Magyar Pénzverő Zrt. végzi az 1920-as évektől kezdődően, tehát már a legelső forintérmék is náluk gurultak le a gyártósorról.
Kattintson a galériára, hogy lássa az egykori és mai bankjegyeket! A képek aláírásaiban az adott változat bevezetésének éve, illetve a bevezetés dátuma látható (a legkorábbi címletváltozatokat természetesen már a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése előtt elfogadták és előállították).
A forint történetének kezdeti időszakában a bankjegyeket a kor technikai fejlettségének megfelelően még több évtizedes használatra tervezték. Napjainkban azonban a készpénzforgalomban tapasztalható korszakváltás új, összetett folyamatosan megújuló igényeket támaszt a bankjegyekkel szemben.
Kattintson a videóra, hogy lássa, hogyan készülnek napjainkban a legmodernebb forint bankjegyek!
A forgalomból bevont bankjegyek a bevonás határnapján elvesztik törvényes fizetőeszköz jellegüket, ugyanakkor egy adott bankjegycímlet bevonása nem jelenti azt, hogy az értéke elveszne. A hitelintézetek pénztárai és a postahivatalok a régi bankjegyeket a bevonás napjától számított 3 évig, az MNB pedig 20 évig díjmentesen átváltják a forgalomban lévő változatokra.