Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431.600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287.000 forint volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402.900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295.800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett. 

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben - ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek.  

Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Dolgozó a 3DHISTECH szoftvercég budapesti gyártócsarnokában (illusztráció)Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A KSH közlése szerint az idén januártól májusig tartó időszakban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 426.600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 437.400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 283 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 292.100 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (755.900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (255.100 forint).
  • A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 440.800, a költségvetésben 399.200, a nonprofit szektorban 373.900 forintot ért el, ami 8,4, 12,2, illetve 9,4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését.
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 465.400, a nők esetében 389.100 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,2, a nőknél 9,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 395.700 forintra becsülhető, 9,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
  • A reálkereset 5,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,9 százalékos növekedése mellett.

Elemzők: átmeneti lehet a keresetek emelkedésének májusi lassulása

A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával - így kommentálták a legfrissebb adatokat az elemzők.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét.

A fizetések alakulása szempontjából Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a minimálbérrel jövőre és a későbbi években. Ha a napokban belengetett 200 ezer forintos szintre emelkedik fokozatosan, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a 3 százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex is ismét a pandémia előtti 7 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy májusban némiképp lassult, de továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon.

A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában májusra jelentősen lassult a bérkiáramlás emelkedése, bár a 6,7 százalékos éves bérnövekedés sem mondható csekélynek, különösen annak fényében nem, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.

A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában - vélekedett az elemző.

Az ING Bank szakértője szerint rövid távon további enyhe mérséklődés következhet a bérdinamikában. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. A munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ugyanakkor ennek egy részét kompenzálhatják. Az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. Virovácz Péter az év egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, hogy lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor a 8 százalék feletti emelkedés továbbra is dinamikusnak tekinthető. Kedvező folyamatként emelte ki ugyanakkor, hogy májusban tovább emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében, ami a gazdaság újraindításához köthető.

Előretekintve a Századvég szakértője arra számít, hogy a béremelkedés üteme az év végéig fennmaradhat, illetve a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat. A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke, itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozások ellenére ebben az évben sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott - hívta fel a figyelmet.

A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbér-emelés idén kevésbé jelent támaszt, bár a piaci folyamatok láthatóan kompenzálják ezt a hatást. Ha jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal - fejtette ki a szakértő.

Az elhalasztott kereslet miatt a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát, erősítve a felfelé mutató kockázatokat és támaszt adva a GDP-nek is fogyasztási oldalról - vélekedett.

A Takarékbank várakozása erre az évre 9 százalékot elérő béremelkedés és 4 százalékos reálbér-növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ebben az esetben a minimálbér mértéke még érdemben módosíthat a pályán - jelezte az elemző.