Magyarország csak a biztonságos és sikeres euróbevezetésben érdekelt, és amíg ennek feltételei nem állnak fenn, addig az országnak ragaszkodnia kell a már születésének pillanatában bizonyított forinthoz - erről is beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a forint 75. éves évfordulójára rendezett konferencián nyitóelőadásában.

Biztonságos és sikeres euróbevezetésnek kell Magyarországon megvalósulnia, olyannak, ami nem jár növekedési veszteséggel, reálgazdasági visszaeséssel. Addig pedig ragaszkodni kell a forinthoz - foglalta össze előadásában Matolcsy György, aki 25 pontban érvelt a forint megtartása, és az euro leendő, de céldátumhoz nem kötött bevezetése mellett.

Kiemelte: Magyarország az euró bevezetését 2004-ben vállalta, az MNB és a kormány teljesen egységes abban a kérdésben, hogy a kötelezettséget teljesíteni kell. A nemzeti érdek az, hogy a forint átváltása euróra biztonságos, tehát sikeres legyen, ne járjon reálgazdasági és növekedési áldozattal, munkahelyek elvesztésével és a versenyképességet rontó változásokkal - tette hozzá.

Matolcsy György az MNB elnökének előadása a 75 éves a forint online konferenciánForrás: 75 éves a forint online konferencia / MNB Youtube csatorna

A jegybank elnöke a forint 1946-os bevezetésének körülményeit felidézve beszélt arról, hogy az már születésekor sikert ért el, hiszen annak révén sikerült letörni a hiperinflációt. Ezzel szemben - fejtette ki előadásában - az eurónál erre még várni kell. Az euró a jegybank elnöke szerint születési rendellenességekkel jött a világra, és különös problémát jelent az, hogy nem készítették fel a dekonjuktúrára, azaz a válságokra.

"Az eurót jó időkre, nem válságra tervezték, hiszen politikai projekt volt" - mutatott rá Matolcsy György.

A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi válság kezelésében az euró nem állta meg a helyét, nem volt sikeres a válságkezelés. Ellen Magyarországon, a magyar forint révén valósulhatott meg olyan gazdaságpolitikai fordulat, amely euróvan nem történhetett volna meg.

Matolcsy György arról beszélt, hogy a nemzeti fizetőeszközre lehetett építeni a 2010-2012 között megvalósított adópolitikai fordulatot, az adórendszer hatékonyságának megteremtését. A 2013 után megvalósult növekedési fordulat szintén a forintra épült. A megvalósult monetáris politikai fordulathoz pedig többszörösen független - a kormánytól illetve az eurózónától is független - jegybank kellett - mutatott rá Matolcsy György.

A forinttal lehetett 850 ezer munkahelyet teremteni, a forint kellett a foglalkoztatáspolitikai fordulathoz" - szögezte le a jegybank elnöke.

Matolcsy Gyögy felsorolta azokat a példákat, amelyek arra mutatnak rá, hogyan veszítettek az eurót bevezető országok, illetve ezek többsége, szemben azokkal a sikeres európai államokkal (Dánia, Svédország), amelyek kimaradtak az eurózónából. Matolcsy György szerint szükség van egy Maastrich 2.0-ra, vagyis egy olyan keretrendszerre, mely - levetkőzve a meglévő, szavai szerint az euróra továbbra is jellemző gyerekbetegségeket - újragondolva, a válságokra is felkészítve tartalmazza a közös fizetőeszköz feltételrendszerét az abban gondolkodó államok számára.

A forint megtartása és az euró jól időzített bevezetése melletti érveket sorolva Matolcsy György elmondta, hogy a forint védte ki a magyar politikai és pénzügyi rendszer elleni 2012-es támadást, 2010 és 2013 között a magyar fizetőeszköz alapján történt az Európai Unió leggyorsabb pénzügyi szanálása, azaz költségvetési konszolidációja. Euróval mindez nem lett volna lehetséges - hangsúlyozta a központi pénzintézet vezetője, korábbi pénzügyminiszter többször is.

Matolcsy György rámutatott: a forint 2010 elején, amikor nem csak "végzetes devizaadósság" és több mint fél évtizede tartó deficit, hanem magas infláció is sújtotta az országot, jól szolgálta az áremelkedés megfékezését is. "Az infláció letörését egyszer már megtettük, a forinttal újra sikerülhet" - tette hozzá utalva arra, hogy az MNB monetáris tanácsa már elindult a "jó úton".

A forint jobban teljesített az eurónál a koronavírus járvány pénzügyi és gazdasági hatásainak kivédésében; míg a magyar gazdaság jelentős, 5,1 százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, az eurózóna országai 6,6 százalékkal zsugorodtak - fejtette ki az MNB első embere.

Forinttal a jegybank célzott eszközöket tudott használni a válságkezelésre - fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország exportvezérelt gazdasági pályán van, amihez rugalmas monetáris politikára és árfolyampolitikára, célzott hiteleszközökre van szükség.

A forint létrejöttével igazolta a születési célját, stabilizálta 1946-ban Magyarországot, megfékezte a németországinál is nagyobb hiperinflációt - mondta a jegybankelnök előadásában. A forint előnye az euróval szemben, hogy egy szakmai, pénzügyi projekt volt szemben a közösségi pénzzel, amely egy politikai vállalkozásként startolt - hangsúlyozta Matolcsy György. Emlékeztetett, hogy a közösségi pénz 1992-es megteremtésének egyik fő alapja a szovjet fenyegetéssel szembeni egységes Nyugat-Európa megteremtése, illetve a dollárral való rivalizálás volt.

Az euró megteremtése mögötti politikai stratégia hibás volt, kudarcot vallott az az uniós politikai elképzelés, hogy "ugyan nem készült fel az euró arra, hogy kifejlett világpénz legyen, de majd menet közben javítjuk" - szögezte le Matolcsy György. 

Magyarország érdeke az, hogy egy megreformált euróhoz csatlakozzon, akkor váltsa át a forintot a közös fizetőeszközre amikor az kifejlett - húzta alá a jegybankelnök, aki arra is utalt, hogy szükség lehet a kritériumrendszer megreformálására, rugalmasabb megközelítésre, Maastricht 2. kidolgozására.

Az MNB elnöke azzal zárta előadását, hogy nem csak Magyarország vagy a régió, hanem a teljes eurózóna érdeke az, hogy jó időzítéssel lépjen be az ország az eurózónába, versenyképes gazdaságok csatlakozzanak hozzá.

A három jegybanki fókusz

Matolcsy György előadása után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke tartott felszólalást. Ebben megnevezte azt a három fő fókuszpontot, melyek köré a jegybank tevékenységét csoportosítani fogja.

Ezek közül az első az árstabilitás. Virág Barnabás szerint a jegybanknak továbbra is célja ennek elérésre illetve megtartása. Elmondása szerint, a jegybank világos és egyértelmű módon tesz ennek elérésére érdekében, és a jövőben sem lesz ebben változás, egészen a kívánatos cél eléréséig. Virág Barnabás szerint a jegybanknál 2022 első negyedévére várják az infláció 4 százalék alá mérséklődését, ami már a jegybanki toleranciasávban van, jövő év közepére pedig 3 százalékra, a jegybanki célértékre módosulhat az infláció mértéke

Másodiként az alelnök a digitalizációról, a digitális forintról, mint célról beszélt. Virág Barnabás szerint ez "kikerülhetetlen" fejlemény, a jegybank pedig kreatívan és innovatív módon kíván élen járni a digitalizációs folyamatokban.

Harmadik nagy csomópontként a fenntarthatóságot, azaz a zöld pénzügyeket említette. Az ezekbe való befektetések nélkül ugyanis nem megteremthető a sikeres gazdasági felzárkózás.

Virág Barnabás elődásának végén - visszautalva Matolcsy György jegybankelnök nyitóelőadására - megerősítette, hogy a jegybank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett, amennyiben annak feltételrendszere teljesül.