A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Tavaly tavasz óta nem kell fizetnünk a lakáshitelt a banknak, s most nem tudjuk, érdemes-e bent maradni a moratóriumban. Mire figyeljünk, hogy ne járjunk rosszul?" (H. János, Lábatlan). Válaszol Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.
A hiteltörlesztési moratórium 2020. március 19-től ez év szeptember 30-ig minden lakossági és vállalati hiteladósra automatikusan vonatkozik, ha nem kértük külön törlesztésünk folytatását, illetve „ráutaló magatartással" fizettük azt tovább.
A járvány alatt időlegesen sokan veszthették el munkájukat, és a járványhelyzet miatti betegség nyomán is csökkenhetett jövedelmük. Ezért a hiteltörlesztés szüneteltetése rengeteg családot juttatott lélegzethez a bajban. A törlesztési terhek mérséklése érdekében a moratórium lejárta után havi törlesztőrészletük ugyanannyi marad, mint volt a belépéskor. Kivételt ez alól a változó kamatozású vagy a kamatperiódusokban rögzített, de a moratórium időszaka alatt átárazódott hitelek jelentenek, amelyeknél a törlesztés folytatásakor az épp aktuális kamatnak megfelelő törlesztővel kell folytatniuk.A moratórium alatt meg nem fizetett tőketartozás a törlesztési szünet alatt is kamatozik, amit a többi teherrel együtt kell megfizetni később. Ezt a kamatot viszont nem „csapják hozzá" az eredeti tőketartozáshoz (szaknyelven szólva nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával, annak ideje alatt egyenlő részletekben kell majd megfizetni azt.
A moratórium időszaka alatt felhalmozott kamattartozás egyenletes visszafizetése miatt azonos törlesztőrészlet mellett az adós kevesebb tőkét tud fizetni, tovább használja a bank kölcsönét, ezért a lassabb tőketörlesztés miatt további kamatfizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a moratórium által kimaradt időszakkal, de még ezen felül is hosszabb törlesztési időszakra kell felkészülnie, és nagyobb lesz az összes visszafizetendő költsége is. Ezek mértéke annál jobban ugrik meg, minél hosszabb idő van még hátra az eredeti futamidőből, illetve minél magasabb a hitelszerződés kamata. Különösen hosszú futamidőre szerződött lakáshitelesként vagy (a jelzálogkölcsönöknél jellemzően magasabb kamatozású) fogyasztási hitellel (áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) rendelkezőként minderre különösen oda kell figyelni!
A futamidővel nem rendelkező hiteltermékeknél – pl. hitelkártyák, folyószámlahitelek moratórium előtti hitelösszege – futamidő-hosszabbításra nem kerül sor (hacsak a hitelező bank az adós számára kedvezőt egyoldalú szerződésmódosítással ezt nem teszi lehetővé). Ha tehát ilyen hitelünk van, akkor, a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése a moratórium végével esedékessé válik. A futamidő nélküli hiteleknél ezért még lényegesebb mérlegelni a tartozás mielőbbi megfizetését!Ha megtehetjük – mert van munkánk, jövedelmünk –, akkor érdemes tehát mielőbb folytatnunk banki tartozásunk teljesítését. Ha viszont nincs más választásunk, mert továbbra is nehéz anyagi helyzetben vagyunk, akkor a moratórium védőhálója még közel egy éven át ott lesz segítségként számunkra.
válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője