Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.

Január-júliusban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal, ezen belül az étolajé 27,5, a munkahelyi étkezésé 8,4, a margariné 8,0, a baromfihúsé 7,7, a büféáruké 7,3, a liszté 7,2, az éttermi étkezésé 6,2 százalékkal emelkedett.

IllusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,1, ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,7, a konyha és egyéb bútorok 8,4, az új személygépkocsik 7,5 százalékkal kerültek többe.

A járműüzemanyagok ára 19,8, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 11,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 2,9 százalékkal, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 11,3, az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs - nélkül számítva áruk átlagosan 0,4 százalékkal nőtt. Az élelmiszereken belül az étolaj 3,8, a baromfihús 2,1, a vaj és vajkrém 1,5, a száraztészta, illetve a munkahelyi étkezés egyaránt 1,1 százalékkal drágult. Az idényáras élelmiszerek 2,4, a sertéshús, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka egyaránt 0,8, a tojás 0,7 százalékkal kevesebbe került.

A járműüzemanyagok ára 4,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,1 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 7,8 százalékkal drágultak.

Alacsonyabb a vártnál

A várakozásoknál alacsonyabbra, 4,6 százalékra mérséklődött az infláció júliusban döntően az üzemanyagok és szolgáltatások árainak egy évvel ezelőtti magasabb bázisa miatt, azonban az élelmiszerárak növekedési üteme is alulmúlta a várakozásokat - értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az enyhülő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,5 százalékra lassult. Az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek- tette hozzá az elemző.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így az infláció mérséklődése irányába hat, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A következő hónapokban bázishatások 5 százalék közelében maradhat az infláció. Idén 4,6 százalékos inflációra számítunk a tavalyi 3,3 százalékot követően, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,2 százalékra mérséklődhet az infláció - mondja az elemző.