Növekedési pályán a magyar ipari termelés

Budapest, 2020. szeptember 10. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai program 2020. évi eredményeiről a minisztériumban 2020 szeptember 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Növekedési pályán a magyar ipar, az irány kétségtelenül jó, és mindent egybevetve, eredményre vezet, még a 2010-ben megörökölt nehéz körülmények ellenére is - ez derül Gyögy László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának válaszaiból, melyeket a magyar ipari termelés növekedését bemutató bejegyzésére érkezett reakciókra adott.

Az államtitkár néhány nappal ezelőtt tett közzé egy bejegyzést közösségi média oldalán, melyben a Takarékbank és a Makronón Intézet felmérése alapján készített grafikont osztotta meg oldalának látogatóival. Az ábra a magyar ipari termelés növekedési pályáját mutatja be, melyben egyetlen nagy törést leszámítva - 2020 áprilisát, a koronavírus-járványnak köszönhetően -, minimális lassulásokkal, folyamatos az emelkedő tendencia, és ez a prognózis szerint jövőre sem fog változni.

György László a bejegyzése kapcsán született látogatói hozzászólásokra válaszolt nemrégiben.

Az államtitkár azt írja, hogy mivel rendkívül sok észrevétel érkezett a magyar ipari adatok alakulását szemléltető fenti posztra, úgy gondolja, illik megválaszolni őket. Összegzése szerint a kritikák három területre vonatkoznak:

Az első, hogy mi történt 2017. előtt. György László ezzel kapcsolatban jelzi, hogy

összehasonlítva a magyar ipar növekedését az elmúlt 10 évben, azt látjuk, hogy régiós versenytársainknál is nagyobb növekedést tudtunk elérni.

2010 januárjához képest 2020-ra a magyar ipar 54 százalékkal nőtt, meghaladva a cseh, szlovák, román ipar, valamint az EU-tagországok átlagának teljesítményét.
Magyarul: az irány jó. A probléma ott van, hogy 10 év alatt 30 éves hátrányt akarunk ledolgozni, mert 2010-ben rendkívül mélyről indult a magyar gazdaság - hívja fel a figyelmet az államtitkár.

Többen számonkérték a poszt alatt az ország kiszolgáltatását a multinacionális cégeknek. Felrótták az elhibázott privatizációt - idézi fel az államtitkár a hozzászólások tartalmát.

Ezért azonban a baloldali kormányok felelnek, akik először 1994 és 1998 között, majd 2002 és 2010 között eladták és hagyták leépíteni a világhírű magyar vállalatokat.

Eladták a vasművet, a repteret, az ikonikus magyar márkákat, és hagyták leépülni a cukor- és textilipart is - jelzi György László, aki szerint figyelembe kell venni ezeket a körülményeket, hiszen 2010-ben az Orbán-kormány ilyen körülmények között vette át (államcsőd közeli állapotban) az ország irányítását, és hirdette meg a patrióta gazdaságpolitika programját, ami röviden így összegezhető: visszaépíteni a magyar ipart és megerősíteni a magyar vállalkozásokat, mert így lesz munkánk és biztos megélhetésünk.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mit jelent ez a gyakorlatban?

- teszi fel a kérdést az államtitkár, majd az alábbiak szerint válaszol rá három fő pontban, amit szó szerint közlünk:

1. Mindenekelőtt visszavásároljuk azt, amit tudunk, és amit szükséges. Az elmúlt években visszavettük a MOL részvényeket a külföldiektől. Több gázszolgáltató és húsipari cég, bank és az Ózdi Acélművek is részben vagy egészben magyar tulajdonba került. 2002-ben az államnak az a vagyona, ami jövedelmet termel, még 30 százalék volt. Ez 2010-re 3 százalékra csökkent. 2021-re pedig ismét kétszámjegyű, GDP-arányosan meghaladja a 10 százalékot.
2. Idevonzzuk a globális termelő vállalatokat, a legnagyobb cégeket, akik a világpiacokat uralják. A „multiktól" nem kell és nem is szabad félni, csak a '90-es évek rablógazdálkodásával szemben a magyarok számára előnyös alkut kell kötni velük. Ezek a szereplők azok, akik hozzáférnek a világpiacokhoz és képesek sok embernek munkát adni. Érdekünk támogatni minden olyan vállalkozást, amely otthonának tekinti hazánkat, technológiát és tudást hoz az országba, vállalja, hogy növeli a béreket, és fejleszti magyar beszállítóit. A globális nagyvállalatokra azért van szükség, mert megrendeléseiken a magyar kis- és középvállalkozások is megerősödhetnek. Ezért hirdettük meg például az Élelmiszeripari beszállító-fejlesztési programunkat, a Technológiaváltó támogatási programot, az Irinyi Tervet, hogy tudással és támogatással segítsük a magyar cégek beruházásait, amelyek a beszállítóvá váláshoz szükségesek. Ezekkel a programokkal 1 év alatt közel 8000 vállalkozást értünk el, és több mint félmillió munkahelyet erősítettük meg. Így jelenhetnek meg egyre szélesebb körben az áruházak polcain olyan termékek, mint a Mizo és a Tolnatej, a Mogyi ropogtatnivalói, különféle hazai kézműves sörök, borok, pálinkák, nemzetközi hírnévre törő divatmárkák, vagy éppen a HAJDU bojlergyártó cég időtálló termékei.
3. Magyar multikat építünk. A két éve működő Magyar Multi Programban eddig 59 vállalkozás kapott támogatást összesen 14,4 milliárd forint értékben, hogy meghódíthassa a világpiacokat. Olyan márkák növekedését támogattuk, mint a kézfertőtlenítőszergyártó Florin Zrt., a MÁV- és metrókocsikba ablakokat gyártó Jüllich Glas, a szabadtéri BeStrong fitness parkok világszerte ismert gyártója (KATKER 2005) és az egyedi napelemgyártó CoreComm SI. Egyetértek Furkász Györgyi kommentjével, hogy az elmúlt 10 évben számos jó szakember, minőségi és megbízható magyar márka nőtt fel hazánkban.

György László úgy véli, hogy a

szocializmus öröksége, hogy sokan azt hiszik, "csak annak a statisztikának lehet hinni, amit maguk hamisítottak", de bízik abban, hogy a mindennapi választások, a boltok polcain lévő egyre több magyar termék és a nemzetközi sikerek meggyőzik a kétkedőket a statisztika valóságáról.

Az ITM államtitkára bejegyzését azzal zárja, hogy továbbra is a gyarapodásért dolgoznak, majd olvasóinak további videós bejegyzéseket ajánl figyelmébe sikeres magyar vállalkozásokról.