Rekordnövekedés a magyar gazdaságban – az Európai Unióban is a harmadik helyen állunk

Sikerült a magyar gazdaságnak ledolgoznia azt a visszaesését, amit a koronavírus-járvány okozott, sőt az idei második negyedéves adatok alapján már nagyobb a teljesítménye, mint a járványkrízis előtt. A 17,9 százalékos második negyedéves és a több mint 7 százalékos első féléves bővülés alapján egyre inkább biztosra lehet venni, hogy a gyermeket nevelők jövőre visszakapják az idén befizetett adójuk összegét. Orbán Viktor miniszterelnök még júniusban mondta azt, hogy 5,5 százalékos, vagy ennél nagyobb bővülés esetén 2022 első felében visszakapják a gyermeket nevelők az idén befizetett adójukat. A magyar kormány elmúlt másfél évben meghozott gazdaságvédő és újraindítási lépései meghozták az eredményüket, az Európai Unióban a harmadik leggyorsabb növekedés volt a magyar. Ezzel szemben a baloldal egyetlen gazdasági lépést sem támogatott, folyamatosan álhíreket gyártott, és minden módon próbálta akadályozni a védekezést. 

Az elemzői várakozásokat felülmúlva a második negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

Nagyon fontos, hogy a 2019. második negyedévinél 2,2 százalékkal volt nagyobb a GDP a nyers adatok szerint, tehát a magyar gazdaság teljesítménye elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Kijött a magyar gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból Forrás: Shutterstock

Harmadik helyen az EU-ban

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az éves alapú magyar növekedés a harmadik legjobb volt az Európai Unióban. Hazánkat csak Spanyolország és Franciaország előzte meg. A közép-európai régióban a magyar bővülés volt a legrobusztusabb.

Messze a várakozások felett

Várakozáson felül, 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ez a valaha mért legmagasabb negyedéves növekedésnek számít

- hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette, a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet, ez azt is jelenti, hogy a gazdaság újraindítása Magyarországon az egyik leggyorsabb az Európai Unióban.

A növekedést az alacsony bázis is segítette, a sikeres újraindítást jelzi azonban, hogy negyedévről negyedévre is erősödni tudott a magyar GDP, az év első három hónapjához képest 2,7 százalékos volt a növekedés a második negyedévben - közölte. Bár a részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de az már most látszik, hogy a növekedés egészséges szerkezetű, a gazdasági ágazatok széles körére kiterjed - hangsúlyozta Varga Mihály. Példaként említette, hogy az ipari termelés 22 százalékkal, az építőipar 28 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal erősödött júniusban, míg a turizmusban másfélszeresére emelkedett a vendégéjszakák száma.

A miniszter szerint

a növekedést jelentősen támogatták a kormány gazdaságvédelmi és újraindítási intézkedései, ezek összességében az idén 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait.

Beértek a támogató költségvetési politika eredményei, a cél az, hogy megőrizzék a magyar gazdaság lépéselőnyét az unióval szemben, ezért folytatják az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére, és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát - mondta Varga Mihály.

Ma már közel ugyanannyian dolgoznak, mint a járvány előtt Forrás: Shutterstock

Egyre közelebb az szja-visszafizetés a családoknak

Azzal, hogy a magyar növekedés a várakozásokat is felülmúlta így egyre nagyobb esélye van annak, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett szja-visszatérítést megkaphatják a gyermeket nevelő szülők. Ennek feltétele az volt, hogy idén 5,5 százalék feletti legyen a GDP növekedése. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a befizetett szja terhére kaphatják ezt meg, és a visszatérítés mértékének lesz egy felső határa, amely 800 ezer forint fejenként.

8 százalék körüli növekedést vár idénre a Takarékbank

A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására a Takarékbank az idei növekedési előrejelzésüket 8 százalék környékére javíthatják az eddigi 7,7 százalékról, míg jövőre továbbra is 7 százalékos növekedésre számítanak. A korlátozások tavaszi fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a hazai GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet – közölte Suppan Gergely, a bank elemzője. Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második félévben stagnál a gazdaság.

Az ipari termelés az első negyedéves 3,9 százalékos éves növekedésről mintegy 40 százalékra pattant fel, ami érdemben hozzájárul a GDP robosztus növekedéséhez.

Az építőipar az első negyedévi 2 százalékos csökkenés után mintegy 13 százalékos növekedésbe váltott, ami szintén hozzájárul a dinamikus növekedéshez. Az alapanyaghiány és a brutális drágulás azonban itt is fékezi a még gyorsabb növekedési lehetőségeket.

A turizmus is kezdi visszanyerni a korábbi lendületét Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kiskereskedelmi forgalom a 3,2 százalékos első negyedéves visszaesés helyett 7,4 százalékos éves növekedést ért el a második negyedévben, azonban negyedéves alapon marginális visszaesés volt.

Hatalmasat javított azonban a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, amit a repülőtéri utasforgalom alakulása is tükröz. A vendéglátóhelyek árbevétele az első negyedévben még 38 százalékkal zuhant az egy évvel ezelőttihez képest, azonban a második negyedévben 64 százalékkal ugrott, az árbevétel javulása negyedéves alapon mintegy 72 százalékos.

7 ok, miért a koronaválság kezelését is megnyerte a magyar gazdaságpolitika

1. Magyarország az elsők között lábalt ki a válságból: a válság előtti gazdasági teljesítményt a magyar gazdaság már 2021. II. negyedévében elérte, miközben a világgazdaság a becslések szerint csak 2022 végére éri utol magát.
2. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint a magyar munkajövedelmek a legválságállóbbak Európában, vagyis a nehézségek ellenére hazánkban sikerült a legjobban megőrizni a bérek vásárlóerejét. Ez még akkor is így van, ha a magyar infláció a legmagasabbak között van.
3. 2021 júniusában többen dolgoztak Magyarországon, mint az elmúlt 25 évben valaha. A koronaválság alatt a magyar munkanélküliségi rátát végig sikerült a legjobb három-hat között tartani az Unióban. Míg más országokban ma is működnek rövidített munkaidős támogatások, addig a magyar gazdaságpolitika a szükséges bértámogatási konstrukciókon túl nem ösztönözte az inaktivitást, hanem a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését beruházásösztönző programjaival és ingyenes képzéseivel támogatta. A magyar munkapiac ezért csak átmenetileg került válságba és a koronaválság alatt átalakult: ma 50 ezerrel többen dolgoznak a magasabb hozzáadott értéket termelő és nagyobb bért fizetni képes IT-szektorban és a szakmai tudományos ágazatban, mint a válság előtt.
4. A beruházásösztönző válságkezelésnek köszönhetően a magyar beruházási rátát a válság alatt sikerült a legjobb három között tartani az Unióban. Márpedig a jelen beruházása a jövő növekedése. Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország növekedési többlete az Unió átlagához képest tartósan fennmaradhat.
5. A válság alatt is sikerült javítani Magyarország szegénységi mutatóin. Paradox módon azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika a válság alatt is kitartott a munka és tudásalapú társadalom mellett, és nem engedett a baloldali közgazdászok segély-követelésének, hozzájárult a szegénységi mutatók javulásához.
6. Az uniónál gyorsabb oltási képességnek köszönhetően 1-1,5 hónappal előbb sikerült újraindítani a magyar gazdaságot, amely így 1-1,5 százalékpontos előnyhöz jutott vetélytársaival szemben.
7. A válság alatt a fiskális és a monetáris politika példás összhangban járult hozzá az eredményes válságkezeléshez. Most pedig a fiskális politika, ahogyan az Unió tagállamainak többsége teszi, a feltöltekezésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, amelynek része a magyar vállalkozások beruházásait és képzéseit támogató 587 milliárdos gyorsindulási program, míg a monetáris politika, nagyon helyesen, az árstabilitást tekinti elsődlegesnek

- ismertette György László államtitkár a Facebook-oldalán.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez újabb lökést adhat a gazdaságnak

A Takarékbank szerint a korlátozások enyhítésének és a mély bázisok hatására a többi szolgáltatói ágazat is impozáns növekedést mutathatott (szállítás, fuvarozás, szakmai, műszaki, tudományos ágazatok, oktatás, egészségügy, szabadidős tevékenységek, sport, kultúra). A kilábalás, a GDP helyreállása azonban korántsem egyenletes, egyes ágazatok (élen az infokommunikációval) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak.

Az infokommunikációs ágazat is jól teljesít Magyarországon Forrás: Origo

A delta variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban ezen ágazatok folytathatják a helyreállást, ami még jövőre is áthúzódik (az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez). Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.

Jövőre pedig a szja visszatérítés, a rendőröknek tervezett féléves bónusz, a további egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj kéthetes részlete, valamint a 25 év alattiak szja mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.

Európa élén a magyar bővülés

A Takarékbank értékelése szerint a hazai gazdaság növekedése érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos növekedését. Szezonálisan és naptárhatással megtisztítva a cseh gazdaság 7,8 százalékkal, a szlovák gazdaság 9,6 százalékkal, a lengyel 10,7 százalékkal (a lengyel gazdaság tavaly jóval kisebb mértékben esett vissza, mivel a turizmus súlya sokkal kisebb, így a bázishatások is kevésbé látványosak), a román 13,6 százalékkal az EU 13,2 százalékkal az euróövezet 13,7 százalékkal nőtt a második negyedévben, az idén akár gyorsulhat is a hazai gazdaság felzárkózása.

Várakozásuk szerint az idén a lengyel gazdaságot visszaelőzheti, a portugál gazdaságot megelőzheti a hazai GDP.

Egyetlen gazdaságvédelmi lépést sem támogatott a baloldal

A mostani remek gazdasági növekedési adat kapcsán mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a koronavírus-járvány tavaly márciusi itthoni megjelenése utáni korlátozó intézkedések bejelentését követően az Orbán-kormány azonnal megkezdte a gazdaság megmentését szolgáló lépések bevezetését. Így többek között minden magánszemély és vállalkozás március 18. huszonnégy órakor fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre került, ez az intézkedés még mindig hatályban van. A 2020. március 19-től felvett lakossági fogyasztási hitelek THM-ét a kormány 5,9 százalékban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont) maximalizálta az év végéig.

A baloldal egyetlen gazdaságvédelmi intézkedést sem támogatott Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A kormány június 30-ig a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás, a sport, a kultúra és a személyszállítás területén a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók esetében nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent. Ezek az intézkedések a későbbi járványhullámok során is fennmaradtak. Mindezek mellett soha nem látott bér-és beruházástámogató lépések történtek több százmilliárd forint értékben.

Az előbb felsorolt intézkedésekben az volt a legfőbb azonosság, hogy azokat a baloldal egyszer sem támogatta.

Képviselőik folyamatosan bírálták, majd pedig álhírekkel támadták a kormány egészségügyi és gazdaságvédelmi lépéseit. Kritikájuk „érvényességét” jól mutatja, hogy mostanra a magyar gazdaság nemcsak elérte, hanem meg is haladta a koronavírus előtti teljesítményét.

Nagyot csökkent a magyar államadósság

A kiugró magyar növekedésnek köszönhetően az első negyedév végi 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államháztartás bruttó adóssága a GDP arányában.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 75,5 százalékát érte el 2021 második negyedévének végén (38 326 milliárd forintot). Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 77,6 százaléka volt (39 406 milliárd forint) – közölte az MNB.

A magyar gazdaság teljesítményét a nemzetközi szervezetek is elismerik. A Standard & Poor's az idén 6,1 százalékos, jövőre 5,3 százalékos növekedést vár reálértéken számolva a magyar gazdaságban.
Az S&P elemzői az általuk valószínűsített növekedés hajtóerői között említették a koronavírus elleni magyarországi oltási kampány hatékonyságát és a folytatódó költségvetési ösztönzést.