Előnyére változott a támogatási logika az új otthonteremtési programnál, mivel annak egyes elemei olyanok, amelyeket az eladók nem tudnak beárazni a kínálati árakba. A koronavírus ráadásul új helyzetet teremtett: befektetők szinte nincsenek jelen a lakáspiacon, lényegében a saját célra, köztük a csokkal és egyéb támogatással vásárlók jelennek meg legtöbben vevőként - írja a Magyar Nemzet.

"Az otthonteremtési program január elejétől elérhető elemeinek sokat köszönhetnek azok, akik a lakhatásukkal kapcsolatban 2021-re vagy a jövő évre terveket kovácsoltak. Jól látszik, hogy a vásárlók legnagyobb problémáját a megfizethető árak jelentik a lakáspiacon, amiben óriási segítséget jelentett a családtámogatások kibővítése" – mondta a lap érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint nagyon fontos, hogy a támogatási logika is megfordult. 

Az idei évtől olyan formában is elérhetők támogatások – például a csokos vásárlók illetékmentessége vagy a számukra lehetővé tett áfa-visszaigénylés –, amit az eladók nem tudnak beárazni a kínálati árba,  hiszen nem tudják, hogy a vevőjük jogosult-e ezekre a kedvezményekre. Ily módon ezeknek a támogatásoknak a legnagyobb része a vevők zsebében marad – mutatott rá Balogh László.

Ha bővül a kínálat, mérséklődik a lakások drágulása

A szakember kifejtette, a 2021-ben visszavezetett ötszázalékos újlakás-áfa a kínálat bővülését eredményezi, az pedig egyértelműen bebizonyosodott az elmúlt években, hogy a kínálat bővülése a lakások drágulásának fékeződésével jár együtt.

Balogh László arra is kitért, hogy Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért aki lakást vesz, jellemzően a meglévő ingatlana értékesítéséből befolyó pénzt forgatja be a következő otthona megvásárlásába. "Ha a vevők úgy érzik, hogy elérhetetlenné vált számukra a következő otthonuk megvétele, akkor a meglévő lakásukat vagy házukat sem kínálják fel értékesítésre, ez pedig szűkíti a kínálatot. Ez a jelenség már most is megfigyelhető a lakáspiacon, ezért is lehet azt mondani, hogy a támogatások 2021-es bővítése mentette meg az idei lakáspiaci forgalmat és tartotta életben a vevői reményeket" – mutatott rá a portál szakértője.

IllusztrációForrás: --

Igazolható az otthonteremtési program sikere

A számok egyértelműen az otthonteremtési program lendületét mutatják. Novák Katalin családügyi miniszter minapi ismertetése szerint a csok már 184 ezer család otthonhoz jutását segítette, az idén elindított otthonfelújítási támogatást pedig már több mint 25 ezer család igényelte. 

A 2015-ben bevezetett csok sikere után a járvány ellenére is folytatódott a családbarát kormányzás, amelynek egyik kiemelt eleme a minden eddiginél több lehetőséget kínáló otthonteremtési program"  – jelezte Novák Katalin, kitérve az igénybe vehető újdonságokra is, így az új lakások kedvezményes áfájára – amelyet vissza is igényelhetnek azok, akik a csokkal vásárolnak új otthont –, a családok illetékmentességére, a csökkentett közjegyzői díjakra, a többgenerációs, tetőtéri bővítésre felhasználható csokra, továbbá az otthonfelújítási támogatásra és hitelre.

IllusztrációForrás: Thinkstock

"A lakásfelújítási támogatások szerencsére megmozgatják a lakosságot, így több tízezer ingatlan újulhat meg kívül-belül. Ez a jelenség nemcsak az energiahatékonyság miatt üdvözlendő, hanem azért is, mert segítheti a leendő vevőket, hogy megfelelő minőségű ingatlanba költözhessenek" – mondta Balogh László. A hirdetési oldal szakértője megjegyezte: a vételárban kifizetett összeg egyre kevésbé arányos a megvett ingatlan minőségével, így ezeken kisebb-nagyobb felújítást is el kell végezni. "Az építőanyag-drágulás és a munkaerőhiány miatt ez egyre nagyobb kihívást jelent a mindenkori tulajdonosoknak. Az otthonfelújítási támogatás igencsak vonzó, az akár hárommillió forint vissza nem térítendő összeg nagyban segítheti a felújítást tervezőket és végzőket" – magyarázta Balogh László.

A lap cikkében idézett szakértő szerint, az elmúlt nagyjából másfél év ingatlanpiaci nyertesei közé az agglomerációs övezetek és a kisebb települések tartoztak, mivel a szinte megfizethetetlenségig drágult fővárosi lakáspiac helyett inkább az agglomerációs övezetekben keresgélnek a vásárlók. A nagyvárosokból meginduló kiköltözési hullámot több más tényező is motiválja: a munkahelyek például hibrid üzemmódra állnak át, széles körben alkalmazva a home office és a távmunka eszközeit. Budapesten tehát már nem nőnek érdemben a használt lakások árai, a bérleti díjak csökkennek, ez pedig a befektetőket is távol tartja a fővárosi lakáspiactól.