Így fog kinézni a Gellért-hegyi sikló, amellyel egy több mint százéves terv válhat valóra

Az UNESCO előírásainak megfelelő, komplex világörökségi hatásvizsgálat készül a Gellért-hegyi sikló tervezéséhez kapcsolódóan. A vizsgálat célja a megvalósuló beruházásnak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeire gyakorolt hatásainak felmérése és további örökségvédelmi javaslatok megfogalmazása. A felméréshez kapcsolódóan olyan látványképek is készülnek, amelyek bemutatják, hogy a legfontosabb fővárosi turisztikai látványpontokból hogyan fog látszódni a felvonó.

A Gellért-hegyi sikló új, kiemelkedő turisztikai célpontként segíti Budapest idegenforgalmának újjáélesztését, emellett teljesen kiváltja majd a Gellért-hegy közútjait megterhelő turistabusz-forgalmat. Ezáltal hozzájárul a levegőminőség javulásához és a városrész élhetőbbé válásához.

A belföldi és a külföldi turisták számára egyaránt különleges új célpontot kínál majd a Gellért-hegyi sikló, amelynek építése néhány hónapon belül elkezdődhet.

A beruházás megvalósítására létrehozott projektcég, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. az előkészületek részeként egy komplex világörökségi hatásvizsgálatot készíttet azzal a céllal, hogy a fejlesztés a világörökségi szempontoknak is minden tekintetben megfeleljen. Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Így az egyezményhez csatlakozó államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára is.

Magyarország területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, köztük - a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városaként - Budapest, benne a budai Várnegyeddel, a Duna két partjával és az Andrássy úttal.

A Gellért-hegyi sikló látványterve Forrás: Gellérthegyi SIKLÓ Kft

Az örökségvédelmi szempontokat követve a Gellérthegyi SIKLÓ Kft.olyan külső szakértőket kért fel a hatásvizsgálat elvégzésére, akik a tervezett felvonónak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékeire gyakorolt hatásait komplex módon mérik fel. Ennek részeként a kulturális, történelmi, régészeti, valamint a táj- és természetvédelmi szempontokat egyaránt megvizsgálják, és tesznek további javaslatokat a beruházó részére.

A Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra

A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. szakértő építészcsapata pedig immár másfél évtizede azon dolgozik, hogy megvalósulhasson a hiánypótló fejlesztés. A terveket Magyarország egyik legnagyobb építészeti hagyományokkal és műemlékvédelmi referenciákkal rendelkező építészirodája, a KÖZTI Zrt. készítette.

A Gellért-hegyi felvonó bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni, és a sikló az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon, a föld alatt fog közlekedni. Innen már egy 3-4 méter magas hídszerkezeten, a felszín felett megy tovább egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó felső állomásig.

A Gellért-hegyi sikló látványterve Forrás: Gellérthegyi SIKLÓ Kft.

A beruházás építési engedéllyel rendelkezik, és folyamatban van egy, a módosuló műszaki tartalom miatt szükséges új engedélyezési tervdokumentáció készítése is. A módosítás elsődleges oka, hogy az illetékes kerületi önkormányzat ellenzi a korábban a hatóságok által kért buszparkoló megépítését az alsó állomásnál.

Ennek eredményeképp

nagyobb zöldfelület és kevesebb fakivágás mellett épülhet meg az alsó állomás környezete,

a jelenlegi terepszint fölé pedig nem fog épülni semmi.

A felvonó megépítése azt is lehetővé teszi, hogy a városrész közúti forgalmát rendkívül módon terhelő turistabuszokat kitiltsák a környező utakról.

Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A rájuk vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai jelentős forgalomtól mentesülnek, és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog. A Citadella alatti busz- és gépkocsiparkoló teljes aszfaltozott területe is zöldfelületté válhat. A tervek szerint a felvonó nyomvonalán közlekedő kabinok egyszerre 50 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb mint másfél perces menetidővel. Így a sikló óránként 1200 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére.

A Gellért-hegyi sikló látványterve Forrás: Gellérthegyi SIKLÓ Kft

A projekt megvalósításának megkerülhetetlen részét képezi egyes fák kivágása is. A beruházásért felelős projektcég jelenleg is rendelkezik fakivágási engedéllyel, de a folyó környezetvédelmi eljárás kapcsán ezt is aktualizálja. Friss favizsgálatot is készíttetett, hogy a mai állapotokat tükrözze a dokumentáció. Ennek eredménye, hogy 94 fa kivágására kér újból engedélyt, amelyek több mint harmadát pusztán az egészségi állapota miatt is ki kell vágni. A fák pótlására azonban a projektcég közel 900 előnevelt, többször iskolázott fát ültet, a pótlás pontos helyét pedig a terület gazdái, illetve tulajdonosai, az illetékes hatóságok és kezelők fogják kijelölni.

A Gellért-hegyi sikló látványterve Forrás: Gellérthegyi SIKLÓ Kft.

A Gellért-hegyi sikló építésével olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely a mai kor elvárásainak megfelelő fejlesztést a világörökségi értékek megóvásával viszi véghez. A sikló megépítése egyszerre szolgálja az ország, a főváros, a környezet és a helyben élők érdekeit, hozzájárul a modern és fenntartható 21. századi Budapest képének a formálásához, még vonzóbb célponttá emelve ezáltal a fővárost"

– emelte ki a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ügyvezetője a cég közleményében.

Történeti háttér
A Gellért-hegy a 19. század közepe óta kedvelt témája az építészek, városrendezők és laikusok terveinek: Széchenyi ide képzelte el az Üdvleldét, emlékművek sorát tervezték ide, de volt olyan is, aki villanegyeddel kívánta beépíteni, azonban minden elképzelésnek akadályt jelentett a hegy megközelíthetőségének a kérdése, hiszen a közúti közlekedés számára a meredek lejtése miatt nem volt megfelelően elérhető.
A századforduló után a sikló elképzelése egészen napjainkig szinte folyamatosan a közpárbeszéd tárgyát képezte, és már 1904-ben kész tervek voltak a beruházás megvalósítására, az 1870-ben átadott budavári sikló mintájára, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt - nem kezdődött meg.
Több évtizeddel később a sikló megépítésének szándéka az I. kerület 1996-ban kiadott Szabályozási Tervében jelent meg újra, amit 1999-ben beépítettek a Fővárosi Szabályozási Kerettervbe is – majd ismét megkezdődött a konkrét fejlesztési tervek készítése.