Meglepő, de a világ leginnovatívabb országának tartott Dél-Korea alig használ megújuló energiát

Nem is olyan zöld Dél-Korea mint gondolnánk
A general view shows the city skyline during heavily polluted weather conditions in Seoul on December 10, 2019. - According to the World Air Quality Index, levels of ultra-fine particuate matter reached 194 in South Korea, while domestic media reported that the Ministry of Environment enforced a set of emergency measures to reduce fine dust pollution, including banning certain vehicles from city centre roads. (Photo by Ed JONES / AFP)
Vágólapra másolva!
Az 52 millió lakosú Koreai Köztársaság, azaz Dél-Korea számára a karbonsemlegesség elérése 2050-re hatalmas kihívást jelent -  de az is elképzelhető, hogy egyenesen lehetetlen küldetést. A fejlett koreai ipar napjainkban ugyanis csupán minimális mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt években a Dél-Koreát fojtogató porfelhőért, amely szezonálisan borítja be az eget - számos egészségügyi és légzési problémát okozva - eddig Kínát hibáztatták. A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok viszont egyértelművé tették, hogy a finom por nagy része a hazai, széntüzelésű erőművekből származik. Habár Dél-Korea ígéretet tett arra, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé válik, ehhez viszont igen drasztikus lépéseket kell tennie. Ugyanis annak ellenére, hogy a vállalati és az állami szektor komoly éghajlatpolitikai kezdeményezéseket tesz, a tiszta energiával kapcsolatos stratégiai kérdések nagyrészt még mindig megválaszolatlanok.

Egyelőre minimálisan tisztult az energia

Más szavakkal: bár javaslatok már vannak a zöldítésre, még mindig nem világos, hogyan lehet elegendő mennyiségű tisztaenergia-termelést elérni az ország atomellenes politikájával és az igen csekély megújulóenergia-kapacitásával. Ráadásul a szakemberek szerint a következő 20 évben a globális GDP megduplázódik, a következő 40 évben pedig a globális városi népesség megkétszereződik, amely regionális szinten is lényegesen nagyobb energiafelhasználást fog jelenteni. Mindkettő közvetlenül fogja érinteni a fejlett és innovatív országnak tartott, több mint 50 millió lakosú Dél-Koreát.

2021. március 6. Porral borított ipari komplexum Goesanban, Dél-Koreában. A súlyos légszennyezést okozó ultrafinom por az ország nagy részére leereszkedett. Forrás: NurPhoto via AFP/Seung-il Ryu

Az üvegházhatást okozó gázok (GG) kibocsátásának legnagyobb ágazati hozzájárulói globálisan a villamosenergia-termelés (25 százalék), a mezőgazdaság (24 százalék) és a feldolgozóipar (21 százalék).

Korea a világ 10. legnagyobb gazdasága, de a hetedik legnagyobb GG-kibocsátó,

annak ellenére, hogy a harmadik legkisebb népességgel rendelkezik a vezető nemzeti kibocsátók 10-es listáján. Bár Korea nem ad otthont kiterjedt mezőgazdasági ágazatnak, viszont hatalmas mennyiségű áramot kell termelnie annak érdekében, hogy a szélsőséges klímájú országban is kényelemben tartsa a nap 24 órájában rendelkezésre álló, digitálisan aktív, középosztálybeli lakosságát és sikeresen működtesse az energia-éhes iparágait, köztük a hajógyártókat, autógyártókat, petrolkémiai finomítókat, acélgyártókat stb.

A hatalmas acélgyártó üzem, a COS Second Steel Factory Pohang városában működik Forrás: robertharding via AFP/Tony Waltham

Kiaknázatlan megújuló erőforrások

Dél-Korea a Koreai-félszigeten fekszik, amely 1100 km hosszan nyúlik be a Csendes-óceánba és három oldalról veszi körül a tenger, így igazán alkalmas helyszín lehetne a szél- és vízenergia kiaknázására. Ennek ellenére 2018-ban a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az energiaellátásban - az összes általuk vizsgált ország közül - ott volt a legalacsonyabb a megújuló forrásokból származó energia aránya. Az Our World in Data statisztikái alapján 2019-ben Kanadában a megújuló energiaforrásokból származó energia aránya 27,64 százalék; Németországban 17,4 százalék; az Egyesült Királyságban 14,45 százalék; Kínában 12,26 százalék; Japánban 9,31 százalék; az USA -ban 8,71 százalék; Indiában pedig 7,78 százalék, míg Dél-Koreában ez az arány mindössze 2,54 százalék volt, bár más források ezt a számot 2020-ban valamivel magasabbra, 3 százalékra teszik.

Szöul, 2019. december 10. A levegőminőségi index alapján az ultrafinom részecskék szintje elérte a kritikus értéket Dél -Koreában, így a kormány egy sor sürgősségi intézkedést hajtott végre a finom por szennyezésének csökkentése érdekében, ideértve bizonyos járművek kitiltását a városközponti utakról Forrás: AFP/Ed Jones

Nagy reményt fektetnek a jövő technológiáiba

A természetturizmus központi jelentőségéből adódóan

a rombolással járó nap, szél és víz erőművek építése helyett inkább a hatalmas befektetést igénylő, csepfolyós hidrogén kapta a központi szerepet a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére irányuló nemzeti stratégiában.

A kormányzati szervek a hidrogént látják a közeljövőben elkészülő hajók, személygépkocsik és vonatok üzemanyagaként így ennek érdekében már együttműködnek a nagy nemzeti gyártókkal. Tény, hogy Dél-Korea rendkívül versenyképes lehetne a nukleáris termelésben, ám a 2011-es fukusimai baleset elbizonytalanította a lakosságot, a 2017-ben hatalomra kerülő atomenergia-ellenes Mun Dzsein köztársasági elnök pedig kijelentette, hogy a 2030-ra teljesen leállítják a nukleáris erőműveket. Így a fentiek alapján megjósolható, hogy a széndioxid-semlegesség határidőig történő elérése bizony közel sem lesz egyszerű az ázsiai országnak.