Észak-Korea fővárosában, Phenjanban szervezték az idei ünnepséget, amelyen ezúttal sem az elit katonai egységek, sem modern fegyverrendszerek nem jelentek meg.
A felvonulás cseppet sem provokatív jellege a szakértők szerint az ország Kína iránti tiszteletet jelzi,
amelytől az elszigetelt latorállam ma már szinte teljesen függ, legalábbis gazdasági, energiaügyi, valamint kereskedelemi tekintetben mindenképp.
Kattintson a képre, hogy lássa a galériát az éjszakai katonai parádéról!
Az esemény csütörtök éjfélkor kezdődött és mindössze egy órán át tartott, tehát kifejezetten rövid volt, összehasonlítva a két korábbi parádéval, amelyet idén januárban és tavaly októberben tartottak. Az ünnepély nagy részében hatalmas zászlókat lengettek, miközben traktorral húzott tüzérségi rakéták és a haderő masírozott át a kivilágított fővároson.
Kim Dzsongn első számú vezető nyugati stílusú szürke öltönybe öltözött, karcsúbbnak látszott, mint valaha, és még a tőle megszokott lapos frizuráját is szemérmesebbre nyíratta.
A 37 éves diktátor - aki legalább 20 kilogrammot dobott le testsúlyából az elmúlt hónapokban - integetve köszöntötte a tömeget, de beszédet nem tartott, helyette a párttitkár szólalt fel.
A hírszerzést is sokat foglalkoztatja a kérdés, hogy nappal helyett vajon miért pont éjfélkor tartják Észak-Korea, immár harmadik ilyen sötétedés utáni katonai felvonulását?
A szovjetek soha nem csináltak éjfélkor felvonulást"
- mondta el Andrej Lankov, a szöuli Kukmin Egyetem elismert Észak-Korea-szakértője. Ennek pedig részben az volt az oka, hogy az éjszakai, akkor még fáklyás menetelések Németország rossz emlékű náci időszakához köthetők, ettől pedig a régi szovjet vezetés igyekezett minden módon távol maradni.
Észak-Korea esetében
az ok valószínűleg viszont egyszerűen esztétikai-vizuális jellegű, hiszen a nemrégiben felújított Kim Ir Szen-tér grandiózus kivilágítást kapott az eseményre,
amely igazán jó vizuális környezetet ad egy ilyen propaganda-eseménynek.
Észak-Korea 2017-ben tett utoljára nyílt és jelentős provokációt a nemzetközi színtéren. Abban az évben az ország kipróbált egy általa készített hidrogénbombát, valamint egy interkontinentális ballisztikus rakétát is. A mostani, békésebb hangvételű parádé legvalószínűbb oka, hogy Kína - a hatalmas szomszéd Észak-Korea kulcsfontosságú partnere - nem akarja, hogy szövetségese növelje a feszültséget Kelet-Ázsiában. Az Egyesült Államok nem túl dicsőséges kivonulására Afganisztánból, Pekingnek nem célja okot adni Washingtonnak, hogy haderejét esetleg a Távol-Kelet felé irányítsa. A szakértők úgy vélik, hogy Phenjan elitje felismerte a Pekingtől való függőségük valóságát, és bár
nem szeretik Kínát, de hallgatniuk kell rá és kompromisszumokat kell kötniük"
- mondta el Lankov.
A katonai parádé jelentőségének, illetve értékelésének ugyanakkor különös színezetet ad az, hogy nem sokkal azt követően Észak-Korea robotrepülőgépet tesztelt. A részletekről az Origo az alábbi cikkében számolt be:
Az egyelőre nem világos, hogy a phenjani rezsimnek sikerült-e építenie kellően kicsiny nukleáris robbanófejeket is a robotrepülőgépeihez, mindenesetre Kim Dzsongun észak-koreai vezető az év elején országa egyik fő célkitűzésének nevezte az ilyen jellegű eszközök kifejlesztését. A hivatalos állami hírügynökség, a KCNA mindenesetre stratégiai jelentőségűnek nevezte a harci robotrepülőgépek kifejlesztését, amelyek "újabb hatékony elrettentő eszközt nyújtanak Észak-Koreának biztonsága szavatolására, gátat szabva ezzel az ellenséges erők hadgyakorlatainak". Utóbbi minden bizonnyal a dél-koreai-amerikai hadgyakorlatokra utal, amelyekben a phenjani vezetés támadási előkészületeket lát.