Emelkedett a jegybanki alapkamat mértéke

Az MNB 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. A döntést követő, online megtartott értékelő beszélgetésen kiderült, hogy az MNB a korábban vártnál is nagyobb gazdasági növekedésre, ugyanakkor tartósan - az őszi hónapokban biztosan - 5 százalék körüli inflációra számít.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal,

1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte.

A döntés nem a korábbi várakozásoknak megfelelően alakult, elemzők 30 bázispontos szigorításra számítottak.

Az előző, augusztusi ülésén 30 bázisponttal 1,50 százalékra, júliusban ugyanilyen mértékben, 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács. A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Az MNB megemelte idei inflációs és GDP várakozását

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében, amelynek fő számait kedden hozták nyilvánosságra.

Az előző, júniusi Inflációs jelentésben 4,1 százalékos idei infláció és 6,2 százalékos GDP-növekedési prognózis szerepelt.

Jövőre az infláció 3,4-3,8 százalékos sávba csökkenhet, ami 2023-ra 2,8-3,2 százalék közé mérséklődhet.

A GDP növekedés jövőre 5,0-6,0 százalék közötti mértékre, majd 2023-ban 3,0-4,0 százalék közötti ütemre lassul az Inflációs jelentés szerint.

Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállást felmutató országa közé tartozik majd a jelenlegi kilátások alapján.

A jegybank megállapította, hogy a koronavírus-járvány negyedik hullámának megjelenése következtében a gazdasági kilátások a korábbiaknál bizonytalanabbá váltak. A kialakult helyzet miatt készített sávos előrejelzést az MNB.

A kamatdöntés bejelentését követő online megtartott értékelő beszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke jelezte: a jegybank mostani várakozása szerint az infláció csak 2022 második negyedévében térhet vissza az MNB toleranciasávjába, míg a jegybanki inflációs cél körül csak a jövő év második felében stablizálódhat annak mértéke. Virág Barnabás bemutatta, hogy míg a piaci szolgáltatások áremelkedése nyáron megállt,

addig a termelési költségek emelkedése fokozatosan jelenik meg az iparcikkek árazásában.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke Forrás: MTI/Bugány János

Három intézkedés együttesével folytatódik a szigorítás

A Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban - mondta Virág Barnabás az online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.

Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint.

Rámutatott, hogy az inflációt emelő tényezők tartósabban maradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.

Közölte: három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus.

• Az első az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése.
• A második értelmében az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik.
• A harmadik lépésként pedig a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást. Ezzel kapcsolatban az alelnök megjegyezte, hogy abban mintegy 1100 milliárd forint van most jelenleg.

Virág Barnabás hangsúlyozta: a most bejelentett 15 bázispontos emelés irányadó a kamatemelési ciklus előttünk álló szakaszaira nézve. Ugyanakkor aláhúzta: a jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A kamatemelést addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.