Átadták kedden Debrecenben a svájci Sensirion Holdin AG szenzorgyártó üzemét, a beruházás a Szinorg és a Xanga cégcsoport mintegy tízmillió eurós közös fejlesztésében valósult meg a Határ úti innovációs és technológiai parkban.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város az elmúlt húsz évben egyre jelentősebb szereplőjévé vált a gazdaságnak, és ez tovább fog erősödni. Ma már nincs olyan kontinens a földön, ahol ne találnánk Debrecenben készült termékeket" - mondta a polgármester, aki elkötelezettnek nevezte a várost a Sensirion sikere iránt.

Köszönetet mondott a városvezető azért, hogy a Sensirion Debrecenben építette fel első anyaországon kívüli európai gyártóüzemét, és 2025-ig 200 új munkahelyet hoz létre.

Az érzékelőket és érzékelőrendszereket gyártó Sensirion új debreceni gyártóüzemeForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete nagyszerűnek nevezte a két ország gazdasági kapcsolatát, jelezve, hogy több mint 800 svájci vállalat van jelen Magyarországon, amelyek 32 ezer embernek adnak munkát.

Johannes Bleuel, a Sensirion Holding AG alelnöke azt mondta, komoly terveik vannak Debrecenben: a napokban úgy döntöttek, hogy a termelőüzem mellett kutató-fejlesztő (K+F) központot hoznak létre, és fejlesztik a termékskálát is.Jelenleg orvosi felhasználásra lélegeztető gépekbe gyártanak szenzorokat Debrecenben, az első szenzorokat - amelyek életeket mentenek - már kiszállították.

Egy dolgozó az érzékelőket és érzékelőrendszereket gyártó Sensirion újonnan átadott debreceni gyártóüzemébenForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

További, a városban készülő termékeik az autóiparban az energiahatékonyságot szolgálják, de néhány hónap múlva megkezdik a környezet monitorozására, a metán-kibocsátás mérésére alkalmas szenzorok gyártását is - sorolta az alelnök.

Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója jelezte: üzletpolitikájuk szerint kulcsrakészen adták át a gyárépületet a Sensirionnak, amely bérlőként telepítette a technológiát. Hozzátette: az MFB Invest Zrt.-vel közösen hoztak létre több tematikus pénzügyi alapot, köztük a mintegy 30 milliárd forint tőkéjű Debreceni Iparfejlesztési Alapot (DIA), amely hosszú távon biztosítja a befektetésekhez szükséges pénzügyi forrásokat.