A Századvég Gazdaságkutató 2021. szeptemberi felmérése szerint a háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt érdemben javult. A -100 és +100 közötti skálán értelmezett konjunktúraindex értéke a lakosságnál az előző havi csökkenés után jelentősen, -8,2-ről -2,9-re emelkedett, amivel bár a vírus megjelenése előtti szintet nem érte el, de 2020 áprilisa óta ez a legmagasabb érték, amelyet a konjunktúraindex felvesz. A lakosság a múltra és a jövőre vonatkozó kérdések megítélésében egyaránt optimistább lett, mint az előző hónapban. A vállalati index értéke az előző havi -7,4-ről -3,0-ra emelkedett, ami szintén kedvezőbb a vírus megjelenése óta mért értékeknél. A javuló konjunktúraérzet azonban csak akkor tartható fenn, ha a negyedik hullámban nem kerül sor az előző hullámokhoz hasonló szigorú korlátozások elrendelésére.

Forrás: Századvég Gazdaságkutató

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe érdemben javult az előző havihoz képest. A legnagyobb javulás az infláció megítélése esetében következett be, amely -37,8 pontról -30,8 pontra emelkedett, azonban még így is a négy alindex közül ennek megítélése a legkedvezőtlenebb. A legkedvezőbbnek a válaszadók továbbra is a foglalkoztatási helyzetet látják, ennek alindexe +2,1-ről +6,5-re emelkedett szeptemberben. A gazdasági helyzet megítélése bár továbbra is inkább negatív, de itt is érdemi pozitív irányú elmozdulás történt, -10,2 pontról -5,1 pontra. Az anyagi helyzet megítélése szintén jelentősen javult, -10,2 pontról -3,7 pontra.

Forrás: Századvég Gazdaságkutató

Az egyes kérdések közül a legnagyobb javulás annál a kérdésnél mutatkozott, amely azt vizsgálja, hogy hogyan alakult az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy év során. Az augusztusi 29,0 százalék után szeptemberben 21,8 százalék mondta, hogy a gazdasági teljesítmény jelentősen romlott, míg a kismértékű romlást tapasztalók aránya 26,0 százalékról 23,3 százalékra mérséklődött. Növekedés tapasztalható ugyanakkor a változatlanságot és a javulást tapasztalók arányában. Míg augusztusban még 13,0 százalék érzékelt változatlan gazdasági helyzetet, addig szeptemberre ez az arány 17,5 százalékra emelkedett. Eközben a kismértékű javulást megjelölők aránya 18,8 százalékról 20,2 százalékra, a jelentős javulásról beszámolóké pedig 9,2 százalékról 13,0 százalékra nőtt. A lakosság tehát a múltbeli folyamatokban is egyre inkább érzi a gazdaság újraindulását, de összességében még mindig többen tapasztaltak romlást, mint javulást.

Bár az elmúlt időszakban az infláció más országokhoz hasonlóan növekedett, és így a jegybanki cél fölött alakult, a jegybanki szigorítások eredményeként javult a következő évre várható infláció megítélése. Azok aránya, akik 1 százalék alatti vagy 1-2 százalékos inflációt várnak a következő évre, az előző hónaphoz hasonlóan alakult, és így 2,7, illetve 11,7 százalékot tett ki. A jegybanki célsávon belüli, azaz 2-4 százalékos inflációt az előző havi 24,3 százalék után 27,4 százalék vár, míg a 4-5 százalékos inflációra számítók aránya 15,6 százalékról 18,6 százalékra emelkedett. Ezzel szemben 5 százalék feletti pénzromlást az augusztusi 36,2 százalék után már csak 28,6 százalék valószínűsít.

Forrás: Századvég Gazdaságkutató

A vállalati felmérésben szintén mind a 4 alindex javulást mutatott augusztushoz képest. Legkedvezőbb megítélése továbbra is az iparági környezetnek van, az ezt leíró alindex értéke +10,0-ről +15,3-re emelkedett. A legnagyobb javulás, -12,2-ről -5,0-re, a gazdasági környezet megítélésében történt, míg az üzleti környezet alindexe -8,2-ről -3,5-re emelkedett. A legkisebb javulás a termelési alindexben történt augusztushoz képest: -8,7-ről, -5,3-re emelkedett, így ennek a területnek volt a legrosszabb a megítélése.

Forrás: Századvég Gazdaságkutató

A vállalati felmérés eredményei szerint a legnagyobb mértékű javulás az előző hónaphoz képest – a lakossági felméréshez hasonlóan – az elmúlt 1 év gazdasági folyamatainak megítélésében történt. Míg augusztusban a megkérdezett vállalatvezetők 25,9 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, 37,5 százaléka pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány szeptemberre rendre 22,1 és 31,3 százalékra csökkent. A változatlan gazdasági helyzetet érzékelők aránya 21,5 százalékról 18,0 százalékra mérséklődött. Eközben kismértékű javulást az előző havi 10,0 százalék után 17,9 százalék, míg jelentős javulást 2,6 százalék után 6,0 százalék tapasztalt. Összességében tehát bár a vállalatvezetők továbbra is inkább pesszimisták az elmúlt 1 év folyamatait illetően, ennek mértéke csökkent. 

Az előző hónaphoz képest javultak a vállalkozások profitvárakozásai is. Bár a jelentős profitcsökkenésre számítók aránya alig változott az előző hónaphoz képest (3,4 százalék után 3,0 százalékot tett ki), mérséklődött a kismértékben csökkenő (13,2 százalékról 9,0 százalékra) vagy változatlan profitot várók aránya (39,9 százalékról 32,7 százalékra). Eközben jelentősen, 36,1 százalékról 46,0 százalékra emelkedett a kismértékben növekvő profitra számítók aránya, míg a jelentős profitemelkedést váróké 4,2 százalékról 5,8 százalékra növekedett.

A konjunktúraindexről
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy -100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4-4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.