A hurrikánszezon mellett az idei évben is komoly hőhullámok rázták meg az Egyesült Államokat, és a tűzvészek sem kímélték az országot. Ennek pedig igen jelentős gazdasági hatása van. Az elemzők elkezdték kiszámolni, hogy az extrém hőség és az erdőtüzek pontosan mekkora gazdasági kárt okoznak a világ legnagyobb gazdaságában.

Bár a hurrikánok sokkal látványosabb természeti katasztrófák, mint a hőség, utóbbi több amerikai halálát okozza évente, mint bármely más természeti katasztrófa – írja kutatásában Kathy Baughman McLeod, az Adrienne Arsht-Rockefeller Foundation Resilience Center igazgatója és alelnöke.

A jelentés célja annak bemutatása volt, hogy milyen súlyosan alulbecsülik a hőség általános és átfogó kockázatait, főleg, hogy a számítások szerint a forró nyarak csak még forróbbak lesznek a jövőben. 

A kutatás arra jutott, hogy az USA gazdasága évente mintegy 100 milliárd dollárt veszít csak a hőség miatt.  Összevetésképpen: tavaly a hurrikánok által okozott kár 60-65 milliárd dollár volt. Ha pedig semmi nem változik, akkor 2030-ra a hőség által okozott gazdasági kár mérete elérheti a 200 milliárd dollárt, 2050-re pedig akár az 500 milliárd dollárt is – figyelmeztet a jelentés.

Halálos hőség

A gazdasági veszteség egyik legfőbb oka, hogy a hőség idején jelentősen csökken a termelékenység. Minél melegebb van, a dolgozók annál kevésbé hatékonyak, extrém esetekben pedig akár teljesen le is kell állítani a gazdasági aktivitást.

Ez pedig a szabadtéren dolgozó munkavállalók mintegy ötödét súlyosan érinti, beleértve például a mezőgazdasági munkásokat, az építőiparban dolgozókat vagy a szállítókat. A kutatás kiemelte, hogy a munkahelyi balesetek száma is jelentősen megnő a hőség miatt. A közvetlenül ennek betudható balesetek száma most évente 12 ezerre tehető, de ez 2050-re akár 450 ezerre is nőhet. 

A két legsúlyosabban érintett gazdasági terület a mezőgazdaság és az építőipar, ahol a munka jelentős része szabadtéren folyik. Ráadásul a mezőgazdaságban nemcsak a munkakörnyezetet érinti nagyon erősen a hőség, de a termést is. A kukoricatermés például önmagában 10-15 százalékkal csökkenhet 2050-re, ami 6 milliárd dolláros kiesést okozhat. Ezek a veszteségek pedig nem egyenletesen terülnek el az országban. A kukoricatermelésből adódó kiesések például kifejezetten súlyosan érintenék a középnyugati államokat.

2050-re akár évi 500 milliárd dolláros veszteséget is okozhat az extrém hőség az amerikai gazdaságbanForrás: AFP/Vincent Jannink

Gazdasági szempontból azonban a legnagyobb kockázatnak Texas, Mississippi, valamint Alabama államok vannak kitéve. Ezekben a térségekben ugyanis a hőség és a páratartalom, valamint az államokban gyakori munkavégzési formák együttese komoly gazdasági károkhoz vezethet a hőség fokozódásával. Mindazonáltal Baugham McLeod hangsúlyozta, egy ponton szinte minden egyes amerikai térségben komoly gazdasági veszélyekkel jár az extrém hőség. A tavalyi adatok szerint mindössze kilenc olyan régió volt az USA-ban, ahol a hőség nem okozott gazdasági károkat. Mind a kilenc Alaszkában található. 

A kutatás kiemelte, hogy a társadalomban nem egyenlően oszlanak meg a veszteségek. Dél-Kaliforniában például a hispán-amerikai lakosság 45 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenved el, mint a fehér lakosság. Vagyis Baugham McLeod adatai szerint a hispán-amerikai és a fekete lakosok sokkal nagyobb egészségügyi és gazdasági kockázatoknak vannak kitéve az extrém hőség miatt, mint a fehérek, ami fokozhatja a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket. 

A hőség egészségügyi kockázatai pedig hatalmasak, és egyre nőnek.  Tavaly több mint 8500 amerikai haláleset volt köthető a hőséghez (ezek majdnem fele Arizona államban koncentrálódott), de az elemzés szerint 2050-re a halálesetek száma elérheti a 60 ezret is.

Pusztító tűzvészek

Mindeközben a hőségnek van egy másik aspektusa, amely szintén nagyon súlyos károkat okoz. Ezek az erdőtüzekTavaly az Egyesült Államokban közel 59 ezer erdőtűz összesen több mint 10 millió hektáron pusztított, ami 1960 óta a legrosszabb évnek számított.  Összevetésképpen, 2000 óta az éves átlag 7 millió hektár volt, vagyis jól látszik a folyamatos növekedés – írja az Investopedia elemzése.

A károk pedig különböző módokon jelentkeznek. Mindenekelőtt ott van az egészségügyi aspektus. 2019-ben, az USA-ban 3700 civil áldozata és 17 ezer sérültje volt az erdőtüzeknek. A személyes és családi tragédiáknak pedig nyilvánvalóan gazdasági vetülete is van, hiszen egész közösségeket érint súlyosan egy-egy komolyabb erdőtűz. Vagyis még azokra is hatással van a katasztrófa, akik közvetlenül nem érintettek.

Az erdőtüzeknek nemcsak a környezeti, de a gazdasági hatása is súlyosForrás: AFP/Getty Images/David Mcnew

Ugyancsak nem elhanyagolhatók az ingatlankárok. 2019-ben a tüzek 14,8 milliárd dollárnyi ingatlankárt okoztak az USA-ban, és a legnagyobb tűzvészek akár egyedül bőven 1 milliárd dollár fölötti kárt tudnak okozni. A közelmúlt növekedési trendjét jól mutatja, hogy az Egyesült Államok történetének 10 legnagyobb erdőtüzéből 8 az elmúlt négy évben fordult elő. 

Végül érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a szabadtéri rekreáció iparága közel 460 milliárd dollár méretű volt 2019-ben, ami az ország GDP-jének durván 2,1 százaléka.  Az erdőtüzek pedig nemcsak a nyílt téri tevékenységeket lehetetlenítik el, de negatív hatással vannak a turizmusra is. Például a turisták értelemszerűen nem mennek ilyenkor nemzeti parkok közelébe, ami súlyos kieséseket okoz a helyi vendéglátóiparnak.

Hogy mindez milyen komoly gazdasági károkat jelent, azt jól mutatja a University College London tanulmánya, amely úgy számolt, hogy 2018-ban az erdőtüzek csak Kalifornia államban 148,5 milliárd dolláros veszteséget okoztak. 

A fenti adatok alapján tehát világos, hogy az extrém hőség és az erdőtüzek nemcsak nagyon komoly egészségügyi és környezeti, de igen súlyos gazdasági hatásokkal is járnak.