A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban

Budapest, 2012. január 28. Eladó ingatlan az V. kerületben. Már küldik az értesítést a bedőlt lakáshiteleseknek arról, hogy kinek az ingatlanát veszi meg a banktól az állam, márciusban pedig már lakásokat vásárolhat a Nemzeti Eszközkezelő. MTI Fotó: Mohai Balázs

Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben", a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Szeptember 27.-e, a Turisztikai világnap alkalmából a Duna House közleményében összegyűjtötte és megosztotta, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is

további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon.

Annak ellenére is, hogy a koronavírus a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – igaz, más-más mértékben.

Illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében. A Visegrádi Négyek közül nem csak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

Mennyi az annyi?

Európa egészét vizsgálva, a magyar ingatlanpiac a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben""

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 150.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer - 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb statisztikája szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint San Marino, Szerbia, Ukrajna, Románia vagy Görögország. Méretarányosan a legkisebb összeget (242.000 Ft/m2) a török ingatlanokra lehet költeni."

A szakember hozzátette:

„A TOP3-ban az Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg szerepel

– leszámítva Monacót, ahol olyan kiugró értéken (26,3 millió Ft/m2) kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi ország adatával. Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza, de a párizsi árak is közelítenek ehhez a szinthez. A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kellene fizetni, és a franciáknál is mindössze csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak. Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, de egy 50 m2-es lakásra már „csak" 212 millió forintot kell költeni. Fővárosunknál még – többek között – Bécsben, Rómában, Pozsonyban és Vilniusban lehetne drágábban ingatlanba fektetni.

Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban" - tette hozzá a szakember.