Az utolsó csepp benzinért verekednek és pánikvásárolnak a kétségbeesett britek

London, 2021. szeptember 29. Járművek sorakoznak egy londoni benzinkút előtt 2021. szeptember 29-én. A brit kormány készenlétbe helyezte a hadsereget, hogy segíthessenek enyhíteni az üzemanyag-ellátási problémákon, miután negyedik napja hosszú sorokban kígyóznak a tankolni akaró emberek, és egymás után zárják be a benzinkutakat. Az élelmiszer- és üzemanyagellátás fő problámája Nagy-Britanniában, hgy a Brexit nyomán nincs elég kamionsofőr az országban. MTI/AP/Frank Augstein

Mintegy öt éve, hogy az Egyesült Királyság állampolgárai arra szavaztak, hogy az ország 47 évvel és egy hónappal a belépése után hagyja el az Európai Uniót. A reményteljes várakozások ellenére azonban az EU-t lehagyó szárnyalás helyett inkább a nehézségek kora kezdődött el a brit gazdaságban, amit a koronavírus-járvány hatásai csak még tovább erősítettek. A következő összeállításban sorra vesszük a brexit kapcsán jelentkező néhány fontos gazdasági fejleményt, azt, hogy mi vezetett a mostanában érzékelhető, sőt, látványos gazdasági nehézségekig a szigetországban, és kínálkozik-e azokból kiút.

Nem titok, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióban eltöltött ideje alatt sohasem sikerült teljesen integrálódnia. Nem vett részt a valutaunióban, kimaradt a schengeni övezetből és számos más gazdasági egyenlősítési törekvést is elutasított, valószínűleg féltve a nagyhatalmi státuszát. Mindenesetre - utólag úgy tűnik - az ország sosem volt teljes szívvel EU-tag, és ezt a folyamatosan hullámzó brit-EU-viszony is jól mutatta.

A hosszúra nyúlt búcsú

A mostani brit miniszterelnök, Boris Johnson a kilépés egyik okát megjelölve korábban úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió minden erőssége és csodálatra méltó tulajdonságai ellenére az elmúlt 50 év alatt olyan irányba fejlődött, amely már nem felel meg Nagy-Britannia igényeinek.

Boris Johnson brit miniszterelnök válaszol a képviselői kérdésekre a brit parlament alsóházában 2020. január 22-én. A parlamentben ezen a napon lezárult a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet tárgyalása, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával a törvény a következő napokban hatályba lépett Forrás: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor hagyta el az Európai Uniót, ekkor lépett hatályba a kilépésről rendelkező megállapodás, amely ugyanakkor egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdetét jelentette. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság tovább alkalmazta az EU joganyagát, azaz gyakorlatilag még része maradt a belső piacnak és a vámuniónak.

Függetlenségpárti kitűzők egy szuverenista férfi öltönyén a londoni Parlament téren 2020. január 31-én Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

Főbb változások ez év elejétől

Az átmeneti időszak lezárultával, tehát 2021. január 1-jét követően Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) és Észak-Írország (ezek együtt: Egyesült Királyság) esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező és az oda tartó termékek is vámkötelessé váltak. Az Európai Unióból való brit kilépés, azaz a brexit érintette az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok, köztük a magyarok helyzetét is:

megszűnt az uniós polgárok szabad mozgása, és vízumrendszert vezettek be az Egyesült Királyságba érkező európai uniós állampolgárok számára, kivéve a legfeljebb hat hónapos vízummentes beutazást (például turizmus céljából).

Ezen felül a londoni kormány idén januártól új szabályozást honosított meg, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a külföldiek nagy-britanniai munkavállalási kérelmeinek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmezők az EU-ból vagy máshonnan érkeznek.

2020. január 31-én a digitális brexit-visszaszámláló óra 00:00 órát mutat a Downing Street 10. szám alatt, Nagy-Britannia miniszterelnökének hivatalos rezidenciájára vetítve Forrás: AFP/Tolga Akmen

Az elemzők már a kilépés előtt úgy vélték, hogy a legtöbb cég számára a termékek és szolgáltatások kereskedelmére kivetett vámok emelkedése jelenti majd a legnagyobb kihívást. Ezen felül a makrogazdasági bizonytalanság és a devizaárfolyamok ingadozása nehezítheti meg az üzleti kapcsolatokat - emlékezetes, hogy számos gazdasági kérdésben egészen az átmeneti időszak végéig elhúzódtak a viták az EU, illetve az EU-s országok és a britek között, például a halászati kvóták ügyében. Ráadásul a bevándorlási rendszer bonyolultsága extra adminisztrációs terheket ró majd a vállalkozásokra, és korlátozza azok munkaerőpiaci hozzáférését. Az elmúlt hónapok eseményei a koronavírus-járvány jelentette további kihívásokkal pedig be is igazolták ezeket az aggodalmakat.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!