Ahogy egyre közelebb kerülünk a téli szezonhoz, az európai földgázválság elkezdett globális válsággá erősödni, és már világszerte hatással van az energiaárakra. Az európai földgáztartalékok problémája így mára elkezdte az egekbe emelni nemcsak a gáz, de az olaj és a szén világpiaci árát is.

Globális energiaválsággá kezd válni Európa gázellátásának problémája. A kérdés eredetileg az volt, hogy a kontinens miként tudja majd biztosítani a kellő mennyiségű földgázt az idei téli szezonban, ahogy durván beszakadtak a tartalékok.

Az energiapiaci mozgások alapján viszont most már az látszik, hogy az európai válság átlépte a kontinens határait, és a globális energiapiac egészére hatással van. A hét elején például a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára három éve nem látott csúcsra emelkedett. Noha az elemzők számítottak drágulásra, de a nyáron még a legtöbben azzal számoltak, hogy az áremelkedés enyhe lesz, ahogy a koronavírus delta variánsa számos országban visszafogja a keresletet – írja az Oilprice.com.

Globálissá kezd válni Európa energiaválságaForrás: Biosphoto via AFP/Mark Boulton / Biosphoto/Mark Boulton

Ahogy azonban a téli fűtési szezon egyre közelebb van az északi féltekén, az európai energiaárak szárnyalni kezdtek, ami felhajtotta a szén árfolyamát is. Ráadásul globálisan is egyre több országban emelkedett a szénfelhasználás az energiatermelésben, ami a klímacélok elérését is megnehezítheti.

A fűtési szezon közeledte azonban most kiegészül a koronavírus-járvány utáni talpra állással. Most ugyanis számos energiaintenzív ágazat lendületes növekedésnek indult, ami szintén komoly keresletet eredményez az energiapiacon.

Ahogy viszont a kereslet kilőtt, a kínálat közben nem tudja tartani a lépést, részben épp annak köszönhetően, hogy a járvány miatt az elmúlt 18 hónapban alulfinanszírozták a beruházásokat. Ehhez jött még az OPEC és külsős szövetségeseinek (OPEC+) kitermelés-csökkentése, valamint az olyan, időjárási eseményekhez köthető kínálatkiesés, mint amilyet például az Ida hurrikán okozott. Utóbbi szeptemberben komoly zuhanást eredményezett az amerikai olaj- és földgázkitermelésben.

Mivel tehát az olaj-, gáz- és szénkínálat nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a hirtelen megugró kereslethez, az energiaárak világszerte emelkedésnek indultak.

Jelentősen megnőtt a szén iránti kereslet a földgáz drágulásávalForrás: Getty Images/Kevin Frayer

Ennek hatásait az európai fogyasztók már érzik is, ahogy a gáz- és energiaárak rekord magas szinteket érnek el. Ráadásul ez ahhoz is vezet, hogy a nagy energiaigénnyel rendelkező cégek visszafogják a kitermeléseiket, ami a kontinens gazdasági növekedését is gyengítheti.

A fentiek miatt pedig megnőtt a szén iránti kereslet, és a rendkívül szennyező nyersanyag ára 13 éves csúcsra emelkedett Európában. Közben Kínában és Indiában is egyre fontosabb lett a szén az emelkedő földgázárak mellett, ami az ázsiai árfolyamokat is rekord szintekre emelte.

Nem meglepő tehát, hogy a Goldman Sachs például közel duplájára emelte a szén árfolyamára vonatkozó előrejelzését az ázsiai piacon. Az amerikai nagybanknál most úgy számolnak, hogy a benchmark szén árfolyama tonnánként átlagosan 190 dollár lehet az idei negyedik negyedévben. Ez pedig igen jelentős emelés ahhoz képest, hogy a bank korábban még csupán 100 dolláros árfolyamra számított.

Kínában közben kezd súlyossá válni a helyzet, ahogy az áramkereslet mellett a szén és a földgáz árfolyama is látványosan emelkedik. A kínai hatóságok utasítottak is egyes gyárakat a nehéziparban, hogy fogják vissza a termeléseiket – így csökkentve egy súlyos energiaválság kialakulásának esélyét.

Mindeközben a piaci elemzők a kőolaj esetében is további drágulásra számítanak. Az elemzők és a nagy kereskedési házak most úgy számolnak, hogy az idei télen az olajár eléri a hordónkénti 80 dolláros szintet, de még a 90 dolláros árfolyamot is könnyen elképzelhetőnek tartják. Ha pedig a mostani trendek tartósak maradnak, akkor 2022 végére összejöhet a hordónkénti 100 dolláros árfolyam is.

Idén télen akár 90 dolláros olajár is jöhetForrás: shutterstock

Az olajpiaci drágulás egyik oka, hogy a nagyon drága földgáz miatt sok piaci szereplő mozdult el a földgáztól az olaj felé. Vagyis a különböző nyersanyagok esetében a drágulások egymást is erősítik. A 80 dolláros olajár viszont olyan lélektani határ, amely már érezhető problémákat okozhat az olyan jelentős importőröknél, mint Kína vagy India.

Ha pedig az olajpiaci drágulás folytatódik, egyre izgalmasabb kérdés lesz, hogy mit lép az OPEC+, amikor tagok október 4-én találkoznak. Az ING elemzői szerint ugyanis nem kizárt, hogy a jelenlegi trend mellett a szervezet napi 400 000 hordóval növelheti a kitermelését, hogy megpróbálja normalizálni a piaci helyzetet. Egyelőre tehát nem világos, mennyire lesz súlyos a globális energiapiaci válság, de a folyamatos és tartós drágulás minden szempontból igen kemény telet hozhat a világgazdaságban.