A fogyasztás bővülése mellett is sikeresek az élelmiszer-pazarlás elleni kezdeményezések Magyarországon - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Erdős Norbert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira hivatkozva üdvözölte, hogy a belföldi hulladékmennyiség fejenként 68 kilogrammról 65 kilogrammra csökkent 2016 és 2019 között. Ez még mindig jelentős, ám az uniós átlag ennél is több, meghaladja a 70 kilogrammot, a leggazdagabb tagállamoké a 130 kilogrammot is. A 46 millió tonnás európai hulladékmennyiségből Magyarország 1,8 millió tonnával részesedik, ami csaknem félmillió ember élelmiszerszükségletét fedezné. Az élelmiszerhulladék ráadásul az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő is, világszinten a legnagyobb országok kibocsátásával vetekszik - tette hozzá.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Az államtitkár szerint a kormányzati kezdeményezésre létrehozott, idén 5 éves Maradék nélkül! program is hozzájárulhatott a belföldi élelmiszerpazarlás mérséklődéséhez. A megelőző intézkedések az éritettek megkérdezését követően jogi szabályozással folytatódhatnak.

Erdős Norbert szerint némi körültekintéssel is meg lehet előzni, hogy az élelmiszerek a szemétbe kerüljenek. A hűtőszekrényben például megfelelő beállítást, a zöldségek és gyümölcsök számára pedig megfelelő helyet kell választani. Vásárláskor érdemes a magyar kínálatot keresni, hiszen a távolról szállított termények érési folyamata teljesen más, a fölösleget pedig el lehet adományozni - hangsúlyozta.

Az élelmiszerpazarlás elleni világnap az ENSZ kezdeményezésére jött létre, az elsőt tavaly tartották ugyanezen a napon. A Magyarországon képződő mennyiség harmada a háztartásokból kerül ki - olvasható a maradeknelkul.hu oldalon.