A börtönben sem bírt magával

A rabok maguk között a hírhedt bankógyárost az egyik legokosabb emberként tisztelték. Annyira imponált a cellatársainak, hogy a tekintélye már nagyon kellemetlen érzéseket váltott ki a börtön igazgatójából és az evangélikus református lelkészből is. Takács ugyanis állítólag azt mondogatta a foglyoknak, hogy az imádkozás mit sem ér, az ember legfőbb segítőtársa nem Isten, hanem az akarat és az ész.

Takács-korona (Osztrák-Magyar Bank)Forrás: wikipedia Österreichisch-Ungarischen Bank (Osztrák-Magyar Bank)

Ravaszságára jellemző, hogy a cellában az ügyvédből lett hamisító eleinte bolondnak adta ki magát, hátha megszánják és így hamarabb szabadulhat. Amikor ez nem jött be, bűnbánó levelet írt nagybátyjának, akitől a lelkiismeret-furdalás teljes hiányában még pénzért is könyörgött:

Az itt töltött idő meggyógyított, kiábrándított régi kalandos terveimből... Erős elhatározással lépem át a börtön küszöbét azzal a vággyal, vajha még egyszer tisztességesen élhetnék... Béla bácsi megígérte, hogy a kiszabadulásom esetén ad pénzt, hogy Amerikába mehessek."Béla bácsi jószívűségének hibás döntés lett az eredménye, ugyanis végül megküldte a kért összeget megtévedt rokonának, aki ebből nem az Egyesült Államokba, hanem Aradra ment. Itt szőlőgazdaságot nyitott és bort forgalmazott nagy tételben. Takács azonban nem bírt ellenállni bűnös szenvedélyének, hamarosan már Londonban élt, ahol cinkostársaival folytatta a száz koronások hamisítását. Amikor itt is lebukott, tovább menekült egészen Svájcig, ahol szintén nem változtatott életmódján. Innen azt írta itthon maradt rokonainak, hogy dúsgazdag ember lett belőle, és egy francia grófnőt is eljegyzett.

Az utolsó nagy dobás

Svájcban is magyar bűntársat keresett maga mellé, és a „szerencse" ezúttal is mellé szegődött Rékássy István nevű turkevei birtokos személyében, aki hónapokon át nála lakott a Zürich melletti Kilchbergben és vagyonának java részét is Takács rendelkezésére bocsátotta. A titokzatos Erna-villában így tehát folytatódhatott a száz koronások hamisítása.Ám Takács társa sem bírt lakatot tenni a szájára, és beavatta mesterkedésükbe Noszlopy Tivadar megyei aljegyzőt, aki színleg örömmel vállalta, hogy csatlakozik a pároshoz. Nemsokára azonban belőle is besúgó lett, a hamisításról részletesen beszámolt Varga Lajos rendőrkapitánynak. Rékássyt – talán mivel eddig büntetlen előéletű volt – csak három hónapi fogságra ítélték, elég volt neki, hogy szinte teljesen tönkrement anyagilag.

Takács Zoltán ügyvédForrás: Érdekes Újság

Takácsot a svájci rendőrség tartóztatta le, és mivel csak a bűncselekmény kísérletét tudták rábizonyítani, másfél évig raboskodott egy zürichi börtönben. Ezután a simlis lekerült az újságok napirendjéről.

A Prágai Magyar Hírlap 1936. márciusi számában azt írta, hogy doktor Takács Zoltán Rio de Janeiro-ban (Brazília) halt meg. A lap továbbá arról is beszámolt, hogy az első világháború folyamán Angliában internálták, a harcokat követően pedig Dél-Amerikában telepedett le, ahol kávé- és kaucsukültetvényen gazdálkodott. Hatvanöt éves volt már, amikor kalandos életére pontot tett a halál.

A hamisított Takács-féle száz koronásokat egy pesti bank páncélszekrényében őrizték hosszú éveken át. Arról azonban nincsenek információk, hogy napjainkban fellelhetőek-e még, vagy hogy mi történt azokkal - ez a rejtély alighanem örökre megválaszolatlan marad.

Forrás: Újságmúzeum, Érdekes Újság (1913.május 4-i szám - A bűn világa), Prágai Magyar Hírlap, Irodalomtörténeti közlemények (1963.67.évfolyam 3. füzet), Bajai Friss Újság (1904. június 28. IV. évfolyam 180. szám)