2021 második negyedévében Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya mérsékelten alakult, és a külső finanszírozási képesség a GDP 1,1 százalékára emelkedett. Az ország nettó külső adóssága továbbra is alacsony, miközben a nemzetközi tartalék szintje stabilan és jelentősen meghaladja a rövid külső adósság mértékét.

2021 közepére a magyar gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlegének hiánya mérsékelten alakult, míg a külső finanszírozási képessége a GDP 1,1 százalékára emelkedett. A külső egyensúlyi mutatók javulásához az áruegyenleg folytatódó növekedése mellett a második negyedévben a szolgáltatásegyenleg többletének – az újranyitással összefüggésben javuló turizmusnak köszönhető – növekedésbe fordulása is hozzájárult. A továbbra is magas EU-s forrás-lehívás a transzferegyenlegen keresztül javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből. 

A külső finanszírozási képesség növekedése döntően az állam – az újranyitáshoz kapcsolódó magasabb adóbevétel, illetve a kisebb járványügyi kiadások miatt – csökkenő négy negyedéves hiányához köthető, miközben a magánszektor pénzügyi megtakarítása enyhén mérséklődött. A lakossági megtakarításon belül ismét jelentős volt az állampapír-vásárlások nagysága, ami külső sérülékenységi szempontból változatlanul kedvező folyamat.

IllusztrációFotó / Shutterstock

A finanszírozási adatok alapján – a 2021 második negyedévében szokásos osztalékfizetésekhez, illetve a részvény-kifektetés folytatódásához köthetően – csökkentek a nettó nem adósságjellegű források, ami mellett a nettó külső adósság a GDP 8,9 százalékát tette ki. 2021 júniusában az ország nemzetközi tartalékai mintegy 31 milliárd eurót tettek ki, ami továbbra is jelentősen, közel 9 milliárd euróval meghaladják a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

A negyedéves adatközléssel egyidejűleg végrehajtott adatrevízió hatására a folyó fizetési mérleg hiánya a korábbi adatközlésekhez képest visszamenőlegesen emelkedett: egyrészt a KSH lefelé revideálta a külkereskedelem többletének a mértékét, másrészt a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok jövedelme meghaladta a korábbi becslést. Utóbbival párhuzamosan jelentősen növekedett a külföldiek újrabefektetett jövedelme, így például 2020-ban a nettó FDI-beáramlás értéke meghaladta a 2 milliárd eurót.