Elfogyhat a készpénz a tálibok irányította Afganisztánban

Afghan currency exchange dealers carry out their tasks after money exchange market reopens for business in Kabul on September 5, 2021. (Photo by Aamir QURESHI / AFP)

A 2001-ben elűzött tálibok augusztus végén újból hatalomhoz jutottak Afganisztánban, a megalakult kormányt azonban a nemzetközi közösség csalódással fogadta, leginkább el sem ismerve annak legitimitását. Az EU és az Egyesült Államok, hogy nyomást gyakoroljanak a tálibokra - azok humanitárius ígéreteinek betartatása érdekében - korlátozta az országba irányuló segélyeket, és befagyasztották a külföldön lévő afgán jegybanki tartalékokat. A fegyver azonban kétélű, hiszen a kieső összegek hiányától egyelőre a lakosság szenved igazán, a helyzet pedig napról napra egyre rosszabb. A szélsőséges tálibok irányította ország így most egyszerre szenved a fogyatkozó készpénz problémájától és a likviditási gondoktól.

Az afgán gazdaság évtizedek óta nagymértékben függ a külföldről érkező anyagi támogatásoktól. 2020-ban a nemzetközi segélyek és fejlesztési támogatások az ország GDP-jének 42 százalékát tették ki.

A Világbank szerint a tálibok hatalomátvétele előtt a a költségvetési kiadások körülbelül 75 százalékát nemzetközi segélyekből finanszírozták.

A tálibok fegyveres kormányrúdhoz jutására büntető választként a nyugati adományozók úgy döntöttek, hogy egyelőre korlátozzák, illetve visszatartják a különböző pénzeszközöket, és az Egyesült Államok sem nem tervezi a közeljövőben annak a milliárdos afgán devizatartaléknak a felszabadítását, amelyet idén augusztusban befagyasztott.

Az új iszlamista kormány likviditási problémája főként abból fakad, hogy az afgán jegybank tartalékainak jelentős része az amerikai pénzügyi intézményekben, köztük a New York-i Federal Reserve számláján van, így a táliboknak gyakorlatilag semmi esélyük nincs arra, hogy hozzáférjenek a közel 10 milliárd dollárnyi értékű (3130 milliárd forint) vagyonhoz. Ráadásként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beszüntette az országba irányuló hitelek folyósítását, és jelenleg azt is akadályozza, hogy a tálibok hozzájussanak Afganisztán 460 millió dollár (144 milliárd forint) értékű különleges lehívási jogokban (SDR) lévő tartalékaihoz. (Az SDR-ek az IMF fontra, dollárra, euróra, jenre és jüanra épülő devizanem-egységei.)

A száműzött volt afganisztáni bank kormányzója, Adzsmal Ahmadi úgy nyilatkozott, hogy az új rezsimnek jelenleg csak az ország összes nemzetközi tartalékának mintegy 0,1-0,2 százalékához van hozzáférése.

Egyelőre nem világos, hogy a befagyasztott, illetve korlátozott pénzek mikor állnak újra a rendelkezésre, hiszen a tálibok továbbra is szerepelnek az Egyesült Államok terrorizmussal kapcsolatos szankciós listáján.

Egy pénzváltó afgán bankjegyeket tart a kezében a kandahari piacon, 2021. szeptember 20-án Forrás: AFP/Javed Tanveer

A tálibok most nem számíthatnak olyan jellegű pénzügyi támogatásra, mint az a korábbi nyugatpárti afgán kormány számára érkezett, mindenesetre az Európai Bizottság legfrisebb közlése szerint az Európai Unió egymilliárd eurót (360 milliárd forint) különített el a lakosság közvetlen megsegítésére, amely a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező országban.

Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami a tél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére.

Az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell.

A tálibok kormánya a hírek szerint azoknak a nemzetközi jogi normáknak, egyezményeknek és kötelezettségvállalásoknak fog eleget tenni, amelyek nincsenek ellentmondásban az iszlám törvénykezéssel, a saríával. Így az új rezsim alatt igen nehéz lesz a nők jogait kiterjeszteni az országban. Forrás: AFP/Aref Karimi

Készpénzválság és bukdácsoló valuta

Az elmúlt hónapok politikai harcai hozzájárultak az országos készpénzválsághoz, amely gyorsan leértékelte az afgán hivatalos pénzt, az afgánit. Ez pedig hatott az inflációra és az élelmiszerárakat is a magasba lökte. A külföldi átutalásokat - amelyek Afganisztán segélyfüggő gazdaságának 4 százalékát teszik ki - a MoneyGram és a Western Union által nyújtott készpénzátutalási szolgáltatások bezárása akadályozza, ráadásul a havala rendszere, állítólag szintén megbénult a keményvaluták hiánya miatt.

A tálibok a havalával, azaz egy informális pénzátutalási rendszerrel finanszírozták a végül sikerre jutott lázadásukat.

Sok háztartás használja, hogy segítséget kérjen az isztambuli, londoni és dohai rokonoktól. A havalából származó készpénz nélkül a gazdasági élet Afganisztán egész területén leállna, ami most egy nagyon is reális lehetőség, tekintve, hogy a külföldi segélyek elapadtak, az árak felpörögtek, az afgán valuta értéke pedig bukdácsol. A rendszer pénzhiánnyal küszködik, ami miatt a tálibok és maguk a kereskedők is visszafogják tevékenységüket a készpénz megőrzése érdekében.

Eközben a bankok is az összeomlás szélén állnak. A Reuters szeptember közepén arról számolt be, hogy az afgán pénzintézetek napi 200 dollárra korlátozták a kifizetést, miközben a lakosság sorokban áll, hogy kivegye a megtakarításait.

Afganisztánban elfogyott a deviza, és a rendelkezésre álló kormányzati tartalékok nem elegendőek az importszámlák, a védelmi kiadások és az adminisztrációs költségek, köztük a köztisztviselők fizetésének kifizetésére sem. Ez pedig kritikusan befolyásolja a gyógyszer-, az energia- és az alapvető élelmiszerellátást is.

Farrukh Saleem, egy iszlámábádi közgazdász és pénzügyi elemző becslései szerint jelenleg legalább 7-10 millió dollárt (2,1-3.1 milliárd forint) csempésznek naponta Pakisztánból Afganisztánba. Ugyanakkor a Pakisztánnal folytatott kereskedelem, amely általában évi 1,5 milliárd dollárt (470 milliárd forint) tesz ki, a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta megállt. Így nem meglepő, hogy az afgán helyzet a szomszédban is érezteti hatását; a pakisztáni részvények zuhannak, és a rúpia is rekord alacsony szintre süllyedt a dollárral szemben.

2021. augusztus 17 -én afgán emberek ülnek a kabuli francia nagykövetség előtt, várva, hogy elhagyhassák az országot Forrás: AFP/Zakeria Hashimi

Tehát a terv, miszerint az EU, az Egyesült Államok a segélyeket és befagyasztott tartalékokat használja tőkeáttételként a tálibok humanitárius ígéreteinek betartatása érdekében, eddig nem hozott töretlen sikert. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szeptemberi jelentéseiből az derül ki, hogy az afgán gazdaság az összeomlás szélén áll.

A készpénzhiány közepette az élelmiszer- és üzemanyagárak szárnyalnak, a problémákat pedig a koronavírus-járvány és az elhúzódó aszály is tovább tetézi.

Hacsak mielőbb nem kezelik az ország politikai és gazdasági válságát, ezeknek a tényezőknek az együttes hatására Afganisztán lakosságának mintegy 97 százaléka a szegénységi küszöb alá süllyedhet, és 18 millió ember áll a humanitárius katasztrófa előtt.

Egy afgán valutaváltó számolja a pénzt. A kereskedőket súlyosan érintette az afgán valuta értékének csökkenése, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett Kabulban. Forrás: Anadolu Agency via AFP/Haroon Sabawoon

Hasonló helyzetben a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF (Nemzetközi Valutaalap), valamint a Világbank összefognak az ENSZ-szel és gazdasági reformprogramot javasolnak a nehéz helyzetben lévő országnak, azonban ez most valószínűleg nem fog megtörténni. Így - ha csak Kína, Oroszország vagy más külföldi adományozók nem segítenek - úgy a jelek szerint az hamarosan a teljes afgán pénzügyi összeomláshoz vezethet.