Sok a tévhit a magyarok körében a házastársakra és az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokkal kapcsolatban. Az emberek alig egyharmada tudja csak például, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 2300 választ összesítő online felméréséből. Sokan hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év együttélés után az élettársak is törvényes örökösei lesznek egymásnak. A felmérés szerint elterjedt tévhit az is, hogy az örökségből kizárt örökösnek nem jár a kötelesrész.

 A magyarok törvényes örökléssel kapcsolatos jogi ismereteit vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra keresték a választ, hogy tudják-e az állampolgárok, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a házastársakra, a leszármazókra és az élettársakra. Igényt tarthat-e a kötelesrészre az az örökös, akit kizártak az öröklésből, vagy ugyanakkora rész jár-e a hagyatékból az örökbefogadott és a vér szerinti gyermeknek?

A házastárs és a gyerekek egyenlő arányban örökölnek

A házastárs öröklésére vonatkozó szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével megváltoztak, az új szabályokkal sokan nincsenek tisztában, ami sok félreértést szül. A válaszadók többsége tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Valójában az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon.

Van azonban egy kivétel. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk. Ezt a kitöltők több mint egyharmada nem tudta, ahogy azt sem, hogy ennek értelmében az örökösök a saját elhatározásukból nem tehetik ki az özvegyet az egyébként általuk megörökölt ingatlanból.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Sok a tévhit azzal kapcsolatban is, hogy mit örököl a házastárs, ha az elhunytnak nem született gyermeke. A megkérdezettek több mint fele nem tudta, hogy ilyen esetben nem feltétlenül a házastársra száll a teljes vagyon. Ha ugyanis az örökhagyónak nincs gyermeke, a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik a házastársa szüleivel. A teljes vagyont végrendelet nélkül csak akkor örökölheti a túlélő házastárs, ha az elhunytnak nem csak gyerekei nincsenek, de a szülei sem élnek már.

Az élettárs automatikusan semmit sem örököl

A MOKK felméréseinél visszatérő elem az élettársak öröklése. A mostani eredmények azt mutatják, a lakosságnak kevesebb mint fele van csak tisztában azzal, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek a párjuk vagyonából. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt akár 15-20 évet az élettársukkal, és hiába született közös gyermekük, ettől nem válnak egymás törvényes örökösévé.

A házastárssal ellentétben az élettársnak a közösen lakott lakáson sem lesz haszonélvezeti joga, így az örökösök törvényesen kiköltöztethetik az ingatlanból. Azonban az élettársak is gondoskodhatnak párjukról, ha egymás javára végrendelkeznek, vagy közjegyzőnél élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, amiben részletesen szabályozhatnak minden vagyonjogi kérdést.

IllusztrációForrás: Milous Chab - Dreamstime

Kinek jár a kötelesrész?

Nagy a zavar a lakosság körében a kötelesrészre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A kötelesrész a leszármazónak, a házastársnak vagy a szülőnek járó minimum részesedést jelenti. A kötelesrész annak az értéknek az egyharmada, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ide nemcsak a hagyaték tiszta értéke tartozik, hanem az örökhagyó által halála előtt bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is. A kitöltőknek csupán az egyharmada tudta helyesen, hogy a kötelesrészre az az örökös is igényt tarthat, akit kizártak az öröklésből. Azonban nem jár automatikusan, hanem igényelni kell, és a kötelesrészre való igényt az általános, ötéves elévülési időn belül lehet érvényesíteni.

A kötelesrész csak annak az örökösnek nem jár, akit érvényesen kitagadtak. Ennek azonban szigorúan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy nézeteltérés vagy megromlott viszony nem adhat alapot a kitagadásra, és ezzel arra, hogy az örököst a kötelesrésztől is megfosszák. Kitagadásra adhat okot többek között, ha az örökös érdemtelenné válik az öröklésre, például azért, mert az örökhagyó életére tör, súlyos bűncselekményt követett el ellene, erkölcstelen életmódot folytat, vagy végrehajtandó szabadságvesztését tölti.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a kitöltők. Több mint háromnegyedük helyesen tudta, hogy a jog nem tesz különbséget örökbefogadott és vér szerinti gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbefogadtak. Hasonlóan sokan tudták azt is, hogy az örökösök a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek, és szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön.

Az öröklés egy sokszor került, de nagyon fontos téma, hiszen meghatározza, hogy kik kapják a vagyonunkat, amiért életünk során megdolgoztunk. Az öröklés szabályaival nemcsak idős korban, hanem már fiatal felnőttként is érdemes tisztában lenni. Ezt egyre többen ismerik fel, amit az is mutat, hogy tapasztalatunk szerint évről-évre egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy tudatosan megtervezzék, mi legyen a vagyonuk sorsa a haláluk után – mondta el dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.