Tanzánia nemrégiben beiktatott új elnöke, Samia Suluhu Hassan felgyorsította az erőfeszítéseket, hogy az ország mielőbb csatlakozhasson a nagy cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőrök sorába. Az olajcégekkel folytatott tárgyalások még 2019-ben akadtak el, most azonban az elnöknő újraindította őket azzal a céllal, hogy a fejlesztések már 2023-ban elkezdődhessenek.
Az új tanzániai vezetés már áprilisban jelezte, hogy szeretnék újraéleszteni a 30 milliárd dollár (9 ezer 371 milliárd forint) értékű LNG-fejlesztést egy Lindi nevű tengerparti városban, ahol a Shell és az Equinor energetikai nagyvállalatok két külön projektet vezetnek.
Az LNG-projekt hosszú távon jelentős előnyökkel járna a helyi gazdaság számára, mind az állami bevételek növekedése, mind pedig a bővülő foglalkoztatás, valamint a gázhoz való hozzájárulás révén. Ráadásul Tanzánia elhelyezkedése kiváló ahhoz, hogy kiszolgálja földgázzal, illetve az abból előállított LNG-vel az európai és az ázsiai piacokat is.
A gáz kitermeléséhez viszont a megfelelő infrastruktúra megépítésére van szükség, amely hatalmas beruházással jár, és megköveteli a nemzetközi befektetők jelentős tőkebefektetéseit.
A norvégiai Equinor cég és a Shell az évek során kiterjedt műszaki tanulmányokat végzett, és a becsléseik szerint az építkezés körülbelül 4-5 évig tartana, cserébe viszont az indítást követően a termelés körülbelül 30 évig folyamatos lenne.
A várhatóan a Shell vezetésével zajló 30 milliárd dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) projekt előreláthatólag 2028-ig készülne el.
A cseppfolyósító üzem az ország déli részén, Lindiben létesülne és oda jutattnák el a gázt a környező mezőkről.
A tárgyalások még nem zárultak le, mindenesetre a beruházáshoz szükséges összeg nagyságát érzékeltetendő, a 30 milliárd dollár az ország GDP-jének közel 50 százalékával egyenértékű.
Tanzánia egyébként többek között arról híres, hogy a világon egyedül itt, a Kilimandzsáró környékén található a tanzanit, ami így a világ legritkább ásványának számít.