1) A Commerzbank esete (347 millió dollár)

A német Commerzbank londoni fiókját 2020 júniusában 50 millió dollárra bírságolták, amivel az egyik legsúlyosabb pénzbüntetést kapta az Egyesült Királyságban.  A pénzintézeti vállalat ugyanis figyelmen kívül hagyott több hatósági figyelmeztetést, továbbá nem fogadta el és tartotta be a szükséges, a bank több ezer ügyfelét érintő "ismerd meg az ügyfeled", azaz az ügyfelek transzparenciáját előmozdító előírásokat. A bank 2016-ban és 2017-ben is ignorálta a pénzmosás és a visszaélések elleni törvényeket. A pénzmosás elleni részleg létszámhiánya miatt a Commerzbank 47 új alkalmazottat vett fel, ami segíthetett számára elkerülni a későbbi bírságokat.

2) A Goldman Sachs esete (600 millió dollár)

A világhírű Goldman Sachs pénzintézetet sújtották a 2020-as évben a legnagyobb bírsággal. A pénzintézet 151 éves fennállása óta állítólag ez volt az első alkalom, hogy bűnösnek vallotta magát pénzügyi szabálysértésben.  A Goldman Sachs malajziai egysége ugyanis érintetté vált a több mint tíz éven át húzódó 1MDB-botrányban  (a rövidítés a 1 Malaysia Development Berhard elnevezést takarja). Ez tulajdonképpen egy malajziai állami alap volt, amelyet 2009-ben hoztak létre a külföldi befektetések és partnerségek révén történő fejlesztések előmozdítására. Az alapnak az akkori miniszterelnök, Najib Razak volt az elnöke. Az ügy részleteiről az Origo ebben a cikkében írt.

A Goldman Sachs manhattani székházaForrás: AFP/2015 Getty Images/Spencer Platt

Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a világ egyik legnagyobb korrupciós botrányának keretében több mint 4,5 milliárd dollárt loptak el az alap segítségével. A kiszivárgott pénzügyi dokumentumok azt állítják, hogy az 1MDB kezdettől fogva a csalás központja volt. Hatalmas összegeket kölcsönöztek államkötvényeken keresztül, amiket svájci, szingapúri és amerikai bankszámlákra továbbítottak. Közvetlenül a 2013-as választások előtt mintegy 731 millió dollár jelent meg Najib privát bankszámláján, amelyet állítólag politikusok kifizetésére, hitelkártyaszámlákra és a felesége pazarló vásárlási szokásainak finanszírozására használt fel. A pénzből állítólag az 1MDB felügyeletével megbízott Jho Low maláj üzletember pazarló életmódját is finanszírozták.

Low felügyelete alatt az alap pénzét többek között az alábbiakra fordították: több tízmilliárd dollár értékben ingatlanok vásárlására Beverly Hillsben és Manhattanben; egy 35 millió dolláros magánrepülőre; egy 260 millió dolláros jachtra, egy 2 millió dollárt érő Picasso-festményre, amelyet Leonardo DiCaprio színész kapott meg; 85 millió dolláros Las Vegas-i szerencsejáték-adósság kifizetésére és még sok hasonlóra. De állítólag több tízmillió dollár ment el A Wall Street farkasa című film finanszírozására is, egy olyan produkciós cégen keresztül, amelyet Najib mostohafia, Riza Aziz vezetett.

A Goldman Sachs pénzintézetet azzal vádolták, hogy vesztegetést, pénzmosást és a fogyasztói pénzekkel való durva visszaélést követett el. Miután a bank elfogadta a 2,5 milliárd dolláros bírság kifizetését, további 1,4 milliárd dollárra büntették, amivel viszont elkerülhette az 1MDB-botránnyal összefüggő büntetőeljárásban való részvételét.

3) Az HSBC esete (8 milliárd dollár)

Európa legnagyobb bankja, az Egyesült Királyság legnagyobb hitelintézete, az HSBC 1,9 milliárd dolláros bírságot fizetett, mert nem akadályozta meg, hogy a drogkartellek dollárszázmilliók tisztára mosására használják a bankot. A nyomozók szerint az HSBC rossz szabályozása lehetővé tette, hogy a bank egy mexikói és egy kolumbiai drogkartell fő pénzmosó csatornájaként szolgáljon.

2012-ben az HSBC bankot amiatt bírságolták meg, mert nem rendelkezett megfelelő pénzmosásellenes intézkedésekkel, ami hét év alatt mintegy 8 milliárd dollár tisztára mosását tette lehetővé. A bank ellen felhozott vádak között szerepelt például, hogy egyes terroristákkal kapcsolatban álló szaúd-arábiai bankok számára nyújtott amerikai dolláros kifizetésekkel együtt járó banki szolgáltatásokat, ezekkel pedig megkerülte és megsértette a nemzetközi szankciókat. Továbbá lehetővé tette a feketelistán szereplő országok, például Irán és Észak-Korea tranzakcióit. Mindezek mellett az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem felügyelte hatékonyan a mexikói intézetét, holott tudott annak pénzmosási és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyeiről.

A java még hátravan, az összeállítás a következő oldalon folytatódik, lapozzon!