Az elektromos autók forradalma nem vár senkire. Az autógyártóknak és az energiaszektornak egyaránt alkalmazkodnia kell az átmenethez, és úgy tűnik, a nagy cégek igyekeznek is meglovagolni a hullámot, és kihasználni a lehetőségeket. De vajon mennyire kell félnie a hagyományos olajszektornak az elektromos autók lendületes térnyerésétől?

Az elektromos autók (EV) világszerte egyre nagyobb lendülettel terjednek, amihez a nagyvállalatoknak is alkalmazkodniuk kell. Ezt figyelembe véve csak első ránézésre lehetett meglepő, amikor a három legnagyobb detroiti autógyártó, a General Motors, a Ford és a Stellantis közös közleményben jelezte: támogatják az amerikai kormány arra vonatkozó tervét, hogy 2030-ra az eladott újautók fele már elektromos legyen. A célkitűzés ráadásul igencsak bátor, tekintve, hogy az USA-ban, 2020-ban, az újautó-eladásoknak még csak 1,7 százalékát tették ki az elektromos modellek – írja a Yahoo Finance.

Mindeközben a Korea Automotive Technology Institute (KAII) kutatása szerint a globális EV-eladások 2021 első három negyedévében átlépték a 3 millió darabos szintet, és ha az év végén is kitart az eddigi trend, akkor a piac először törheti át az évi 4 milliós határt.

A BloombergNEF pedig még ennél is optimistább. Az elemzők ott úgy látják, hogy az elektromos személyautók idei eladási száma akár 5,6 millió darab is lehet, ami azt jelentené, hogy az újautó-eladások 8 százalékát tennék ki az EV-k.

Szárnyaló piac

Az egyes piacokat elnézve az is látszik, hogy Kína továbbra is az elektromos autók legnagyobb vásárlója. A világ második legnagyobb gazdaságában a vizsgált időszakban 1,76 millió darab EV-t értékesítettek.

Az USA a globális második, de jelentős lemaradással (272.554 darabbal), míg Németország a harmadik (243.892 darab), az Egyesült Királyság pedig a negyedik (131.832 darab). Őket követi még a sorban Franciaország és Norvégia.

Magasan Kína az elektromos autók legnagyobb piacaForrás: Imaginechina/Jing Guan

Összevetésképpen, míg Kínában az eladott újautók 9,4 százaléka volt elektromos a fenti időszakban, addig az USA-ban ez az arány mindössze 2,3 százalék volt.

Az egyes vállalatok tekintetében továbbra is a Tesla a legnépszerűbb (626.624 darab), melyet a kínai SAIC Motor követ 413.037 eladott autóval. A harmadik a Volkswagen lett (287.852 darab), míg a negyedik a kínai BYD (189.751 darab).

Veszélyben az olajszektor?

Nem nehéz belátni, hogy a hagyományos olaj- és gázszektor befektetői egyre kényelmetlenebbül érezhetik magukat az EV-k térnyerése miatt. De mégis mekkora kockázatot jelentenek az elektromos autók a klasszikus fosszilis üzemanyagokban utazókra nézve?

Az IHS Markit jelentése még tavaly mutatott rá, hogy a könnyű plug-inek, az üzemanyagcellás járművek, az elektromos buszok és a kétkerekűek összesen napi 370.000 hordó kőolajkeresletet szorítottak ki a piacról 2020-ban. Ez a szám pedig várhatóan napi 1,5 millió hordóra fog bővülni 2025-re, ami a világ teljes (várható) olajkeresletének nagyjából 1,4 százalékát jelentené.

Ez pedig elég alacsony szám, ami alapján nem úgy tűnik, hogy a hagyományos olajszektornak azonnal pánikolnia kellene. Sőt, a BloombergNEF számításai szerint az elektromos autók a globális autóflotta nagyjából 8 százalékát tehetik ki 2030-ra, 2040-re pedig az arány elérheti a 31 százalékot. Az előrejelzések szerint legalább két évtizedre lesz szükség ahhoz, hogy az újautók esetében az EV-k aránya elérje a 60 százalékos magasságot.

Egyelőre még nem kell aggódnia a hagyományos olajszektornakForrás: shutterstock

A helyzetet jól érzékelteti az American Petroleum Institute vezető közgazdászának véleménye. Dean Foreman szerint bár az elektromos autók valóban kiszakítanak maguknak egy részt a hagyományos üzemanyagpiacból, de ez egyelőre jelentős részben a fejlett gazdaságokat és az olajban gazdag államokat érinti problémaként.

Ráadásul a BloombergNEF várakozásai szerint az autóhasználatból adódó gázolajkereslet csak 2027-ben érheti el a tetőpontját, de utána még egy évtized kell majd, mire az átalakulások erőteljesen érzékeltetik a hatásaikat.

Az autóipar károsanyag-kibocsátása pedig 2050-re megfeleződhet, de még így is messze lesz attól, hogy elérje a nettó nullás szintet. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint a szektor gázolajkereslete a 2050-es években érheti el azt a szintet, ahol az 1970-es évek elején állt. Ebben az esetben a kőolajjal összefüggő szén-dioxid-kibocsátás 3,4 gigatonnára csökkenhet 2050-re, a 2019-ben mért, közel 6,5 gigatonnás szintről.

Mindez tehát azt jelenti, hogy bár az olajszektornak fel kell készülnie a fokozatos átmenetre, de a jelenlegi trendek alapján attól nem kell félniük az érintett szereplőknek, hogy hirtelen hatalmas változások jönnének. Az elektromos autók terjedése tehát bár elég gyors, a klasszikus olajszektor teljes trónfosztására azonban még bőven várni kell.