Tovább nőtt a foglalkoztatottság

aerial view of construction worker in construction site

Októberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 688 ezer volt, 86 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint augusztus-októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 677 ezer volt, 53 ezerrel több az egy évvel korábbinál - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt,

a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezerrel csökkent egy év alatt.

Emelkedett a foglalkoztatás októberben Forrás: 123rf

A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn azt is közölte, hogy októberben a munkanélküliek száma 189 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt.

Az augusztus-októberi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 184 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.

A 15-74 éves munkanélküliek száma 17 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,9 százalékponttal, 13,7 százalékra nőtt.

Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki.

A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékosra, az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,8 százalékosra csökkent.

A munkaerőpiac stabilitását mutatják a legfrissebb adatok, az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kialakult aggodalmakat is.

Stabil maradhat a munkaerőpiac

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiacot leginkább a stabilitás szóval lehet jellemezni, hiszen a munkanélküliségi ráta lényegében hat hónapja stagnál, a munkanélküliek száma nagyjából megegyezik a májusban és júliusban látottakkal.

A részletes adatokat megvizsgálva Virovácz Péter rendkívül érdekesnek találja, hogy a munkanélküliségi ráta mérséklődése októberben elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna. A következő hónapokban érdemes lesz tehát figyelni nem csak a munkanélküliségi ráta alakulását, de azt is, hogy valójában milyen okból következik be.

Az ING szakértői nem számítanak arra, hogy a Covid negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát generálna, vagyis

összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számolnak.

A rendkívül mérsékelt javulás oka kettős. Egyre kisebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, másrészt maguk a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatók, hiszen egyre nagyobb arányban vannak köztük a tartósan munkanélküliek.

Az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását - vélekedett Virovácz Péter.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy

a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez.

A gyors helyreállás ellenére néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára.

Az idei év második felében újra elérkezhet (elérkezett) a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását - fejtette ki.

Lefelé mutató kockázat lehet viszont a negyedik hullámból eredő korlátozások mértéke itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Mivel ezektől láthatóan igyekeznek tartózkodni, ahol csak lehetséges, így Horváth András szerint

várhatóan a jövő év első felét is erősödéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a vírus megjelenése előttit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését. A magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején - részben a kormányzati támogatások miatt - viszonylag kevés munkahely szűnt meg.

Hozzáfűzte, hogy a következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző. A vírus negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a vírus miatti rendezvénylemondások és nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott a foglalkoztatás csökkenhet.