Így vélekedik a magyar lakosság az alternatív dohánytermékekről

Jelentősen megváltozott a dohányzásnak mint magatartásnak a megítélése a magyar társadalomban, de még mindig nagy arányban hódolnak ennek a szenvedélynek itthon is. Ugyanakkor a hagyományos cigarettafogyasztás mellett egyre inkább elérhetővé válnak alternatív dohányipari termékek. Kérdés, hogyan járulhatnak hozzá ezek a termékek a dohányzási ártalmak csökkentéséhez, milyen előfeltételei lehetnek ennek. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. átfogó, tudományos megalapozottságú felmérést készített arról, hogyan látják, miként vélekednek a magyar dohányfogyasztók az alternatív dohányipari termékekről. Az Origo munkatársa részt vett a kutatási eredményeket ismertető budapesti workshopon, és tanulságos következtetéseket ismerhetett meg.

Dohányos nemzet a magyar, és ez bármennyire is közhelyes megállapításnak tűnik, számos fontos következménye van, mind gazdasági, mind egészségügyi, mind társadalmi szempontból. Míg a dohányfogyasztás kultúrája mélyen ivódott bele többek között a magyar társadalomba is, addig manapság már lényegében nincs vita arról, hogy a dohányipari termékek károsan hatnak a fogyasztókra, ezen túl pedig számos ponton terhelik az egészségügyi ellátórendszert a dohányosoknál jelentkező feladatok, és a nem dohányosokkal való társadalmi élet is számos neuralgikus pontot rejt magában.

Magyarországon a 15 évnél idősebbek 28 százaléka dohányzik, ami magasabb az EU-s 24 százalékos átlagnál

– ismertette az Eurostat adatait Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató vezérigazgatója az esemény nyitóelőadásában.

Ennek pedig – emelte ki a Kenyeres Kinga – célszerű lenne csökkennie. A dohányzásnak persze komoly társadalomtörténeti vonatkozásai vannak, nem lehet elvárni, hogy a dohányipar termékeiről egyik pillanatról a másikra lemondjanak az emberek. Ezért fontos az eseményen ismertetett kutatás és annak eredményei, melyek a dohányzás úgynevezett alternatív termékkínálatáról szólnak, és elsősorban azt mutatják be, hogyan vélekednek ezekről a fogyasztók.

Lényeges, hogy erre a kérdésre tudományos megalapozottságú választ találjunk, mivel ezek a termékek általában jóval kevésbé károsak, mint a hagyományos dohányipari termékek. Így ha ismerjük azt, hogyan vélekednek azokról a fogyasztók, könnyebben tudunk akár piaci stratégiát is alkotni azokkal kapcsolatban

– fejtette ki a vállalat vezérigazgatója.

Ez már csak a fent ismertetett adatok tükrében is lényeges – és erre a workshop két további programpontja is visszacsatolásokat adott.

Mikre lehetne váltani?

A kérdés persze nem az, hogy az alternatív termékek károsak-e úgy, mint a dohányipar hagyományos termékei, és a kutatásban nem is a termékek jellegzetességeiről van szó. Hanem arról, milyen hozzárendelésekkel, vélekedésekkel, fogyasztói szokásokkal viseltetnek az alternatív termékek iránt a fogyasztók. Végső soron ezen információk alapján lehet azt pontosan meghatározni, milyen szerepük lehet a termékeknek kevésbé káros fogyasztói gyakorlatok kialakulásában – erről már Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója beszélt. A kutatás vezető szakembere elmondta:

eredményeik azért is lényegesek, mert ezek birtokában pontosabban lehet a fogyasztók magatartására hatni, úgy, hogy nyilván nem lehet kitűzni azt az ideáltipikus célt, hogy mindenki azonnal tegye le a cigarettát.

Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatójának előadása a kutatás eredményeiről Fotó: Hirling Bálint - Origo

Dr. Pillók Péter és munkatársai kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt dolgoztak, a kutatás módszertanát a vezető szakember részletesen ismertette előadásában. A kvantitatív, azaz a mennyiségi kutatási alapsokaságban a férfiak aránya 47 százalék, a nőké 53 százalék volt.

A kutatók három nagy alternatív termékcsoport lakossági percepcióját vizsgálták:

• a dohányhevítéses termékek használatát,
• a nikotinpárnák, valamint
• az elektromos cigaretták percepcióját.

Elenyésző arányban képviseltették magukat más típusú termékek a kutatásban résztvevők válaszai szerint.

Egy ilyen rétegzett kutatásban természetesen nagyon sok részletre figyelnek a kutatók, és ahogy Dr. Pillók Péter elmondta, jóval nagyobb adattartalom áll az eredmények mögött, mint amit az ismertetés időkeretében megmutatni tudnak. Azonban a közölt megállapítások is számos tanulságot hordoznak.

Az egyik az – használva a megfogalmazást –, hogy a legkevésbé valószínűsíthetően a budapesti, illetőleg a nagyvárosi, magasabb iskolai végzettséggel bírók fogyasztanak nikotint, és a kérdőíves adatfelvétel szerint életkor alapján a 60-65 éveseknél van erre kisebb esély. Emögött az arány mögött persze – teszi hozzá a kutató – ott állhat az, hogy e korosztály tagjai között csekélyebb mértékű lehet az internethasználat, így a kutatásban is kisebb arányban jelentek meg.

A három nagy alternatív termékcsoportból kitűnik az e-cigaretta, itt a válaszadók közel harmada vélte úgy, hogy mélyebb, alaposabb ismeretekkel rendelkezik ezen terméktípusról, ami egyébként a dohányos férfiak körében népszerűbb. Ugyanakkor mind a dohányosok, mind a nemdohányzók körében a nikotinpárna volt a legkevésbé ismert, 75-71 százalékban, amit a hevítéses termékek követtek, ezekről a kutatásban résztvevők 42, illetve 24 százaléka nyilatkozott így e két csoportban. Az e-cigarettártól 30-29 százalék ugyanezek az arányok.

Az igazán izgalmas eredmények persze akkor rajzolódnak ki, amikor a kutatás a dohányzókra fókuszál, akik a kutatási minta 80 százalékát adják.

Ezeken belül 14 százalékot képviselnek azok, akik – akár egymással fedésben is – választanak a három alternatív terméktípusból. Közöttük is élen járnak a diplomások, akik körében 7-8 százalékkal magasabb az alternatív termékeket választók aránya, mint az alapsokaság esetében – ismertette Dr. Pillók Péter. A kutatók vizsgálataikkal kitértek arra is, milyen előnyöket és hátrányokat jelöltek meg a dohányosok az alternatív termékeknél, ez szintén fontos információ akkor, ha a „kevésbé káros" irányba terelné a piac és az egészségügy is a már nikotinfogyasztókat.

Váltanak vagy nem váltanak?

Miért fontos mindez? Azért, amit a helyszínen elhangzottak alapján a bevezetőben megfogalmaztunk, és amire a vezető kutató előadásában vissza is tért.

A fő kérdés, hogy a dohányosok körében milyen arányban vannak azok, akik nyitottak a váltásra az alternatív termékek irányába"

– jelentette ki Dr. Pillók Péter. A kutató ismertette, ezt a kérdést is rétegzetten vizsgálták, többféle választási lehetőséget kínálva. Az egyik fő eredmény szerint a nikotinfogyasztók 33 százaléka nem nyitott a váltásra, 51 százalékuk viszont igen. Látványos volt itt is a korcsoportonkénti megoszlás, ugyanis a kutatás eredménye szerint minél fiatalabb valaki, annál szívesebben váltana alternatív termékre.

Dr. Pillók Péter előadása Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ezen a ponton Dr. Pillók Péter saját jelzése szerint is kutatásuk egyik legfontosabb következtetését fogalmazta meg: a nikotinfogyasztókat a felmérés eredményei szerint

akkor lehetne hatékonyabban az alternatív termékek felé terelni, ha megfelelő mennyiségű és hiteles információval látnánk el a már dohányosokat ezekről a termékekről.

Ezt pedig a megfelelő árak, valamint a hagyományos dohánytermékek és alternatív dohánytermékek közötti árszakadék megtartásával lehetne segíteni.

Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a korábban fennállt, ám megszüntetett dohányos előnyöket, például a zárt helyen dohányzást – fogalmaz a kutató – nem szabad visszaadni az új termékeknél sem.

Az pedig – emelte ki Dr. Pillók Péter – hogy a fiatalok körében nagyobb nyitottság tapasztalható, magyarázható azzal is, hogy a fiatalabb generációk tagjainál már markánsabban van jelen a környezet védelme iránti igény, ami a nikotinfogyasztásnál is szempont.

Mindennek jelentőségére a kutató azzal is rámutatott, hogy meglepő módon a dohányzás kérdésében szakértőként érintettek sincsenek mindig tisztában az alternatív termékek sajátosságaival. Nincs is mindig egyetértés körükben arról, mennyire hatékony eszközei ezek a termékek a leszoktatásnak, de abban azért nincs nagy vita: összességében kevésbé károsabbak, mint a dohányipar hagyományos termékei.

"Az alternatív dohányipari termékek áttörése várat még magára" – összegezte az eredményeket a kutató –, azok reális célcsoportjai azok lehetnek, akik eredményeik szerint nyitottak a váltásra. A már említett óvatosság mellett arra is ügyelni kell, hogy e termékekre nem szokhatnak rá azok, akik egyébként képesek lennének abbahagyni a hagyományos nikotinfogyasztást. Bárhogy is – emeli ki Dr. Pillók Péter – a folyamat sikerében a hiteles információátadás elengedhetetlen.

Társadalmunkat átható jelenség

Azt, hogy a dohányzásnak milyen sok társadalmi, kulturális és egészségügyi vonatkozása van, jól mutatta, hogy több diszciplína képviselője reflektált számos gondolatra az előadásból, illetve fejtette ki szakmai véleményét a kérdésről.

Az elhangzottak közül talán nem indokolatlan azt megnevezni, hogy a szakértők egyetértettek abban, hogy az alternatív eszközök végső soron az ártalomcsökkentés hatékony eszközei lehetnek.

Emellett van más jó hír is.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (b-j): Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója, Bereczki Enikő generációs szakértő, Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, Dr. Arnold Petra devianciakutató, az MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport munkatársa Fotó: Hirling Bálint - Origo

Bereczki Enikő generációs szakértő például arról beszélt, hogy az életkori sajátosságok valóban nagy jelentőséggel bírnak a dohányzási szokásokban, például a koronavírus-járvány hullámainak lecsengésével sokan a fiatalok közül hajlamosak „elengedni magukat". Ez azonban – jelezte a szakértő – nem tart örökké, a szokások nem feltétlenül állandósulnak. Sőt: az adatok szerint 10 év alatt csökkent azon fiatalok száma, akik napi szinten fogyasztanak dohányterméket.

A fiatalokat más-más csatornán kell elérni, nem ugyanúgy tudjuk őket megszólítani, mint az időseket. Erre pedig muszáj odafigyelni a prevenciónál"

– mondta Bereczki Enikő annak kapcsán, hogy mérhetően és igazoltan átalakultak a fiatalok média- és információfogyasztási szokásai, összevetésben mondjuk a Ratkó-generáció tagjaiéhoz képest.

Bereczki Enikő a kerekasztal-beszélgetésen Fotó: Hirling Bálint - Origo

Abban persze nincs vita, hogy a dohányzást vissza kell szorítani. Különösen úgy nem, hogy most már tudjuk, a dohánytermékekben mintegy 4000 különféle anyagot lehet elkülöníteni, ezek pedig jelentős része kártékony – erről már Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszélt. Az egészségügyben – hangsúlyozta a főigazgató – sokszor már csak betegen találkoznak a dohányosokkal, akik akár a fogyasztási szokásuk következtében végzett szív- vagy érrendszeri beavatkozás után is meglepően nagy arányban szoknak vissza. Közben pedig sokan nem látják át, hogy a dohánytermékekben lévő káros anyagok sokszor csak évtizedes távlatban fejtik ki hatásukat.
„De mi van az alternatív termékekben? Milyen hatásokkal bírnak? Ezt most még kevésbé tudjuk. Márpedig a tudást oda kell majd rakni a fogyasztók elé, ha hatást akarunk elérni" – mondta Dr. Toldy-Schedel Emil.

Azt a kérdést ugyanis egyetlen szakember sem vitatta, hogy mint megannyi más, úgy a dohányzás is függőségi kérdés.

Dr. Toldy-Schedel Emil Fotó: Hirling Bálint - Origo

Sőt, a nikotinfüggés háttere is meglehetősen komplex jelenség, amit nem lehet leegyszerűsíteni – emelte ki Dr. Arnold Petra, az MTA-BCE Társadalomtudományi Kutatócsoportjának munkatársa, devianciakutató.

A szakértő szerint

a társadalomtudományban a dohányzás is éppúgy deviancia, és a dohányosok kisebb része csak, aki szociális dohányos.

De azt is figyelembe kell venni – hangsúlyozta –, hogy az alternatív termékeknél is érvényesül a generációs hatás, a mostani generációknál pedig – melyek tagjai számára az elektronikai készülékek már természetesek – a „kütyühatás" egyes alternatív termékeknél.

Dr. Arnold Petra Fotó: Hirling Bálint - Origo

Bereczki Enikő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok nyitottsága ezért kétélű: befogadóbbak a kevésbé ártalmas termékekkel kapcsolatban, de ugyanakkor csökken az e-cigarettát kipróbálók életkora. Az alternatív termékek – fűzte hozzá Dr. Arnold Petra – pedig nem segítenek a függőség okainak feltárásában.

Abban az esetben viszont, ha ezeket ártalomcsökkentési eszközöknek tekintjük, úgy a velük kapcsolatos fogyasztói percepció ismerete segíthet kialakítani a piaci stratégiát, vagy a megfelelő dohányprevenciós eljárásokat úgy, hogy egyébként ezekre a termékekre se szokjanak rá a leginkább veszélyeztetett fogyasztók. Ennek a tanulságnak a megértésében is fontos a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatása. A dohányosoknak pedig – ebben egyetértettek a Dr. Pillók Péter vezette kerekasztal-beszélgetés résztvevői – valódi alternatívát jelenthetnek a termékek.