Így lett Jeff Bezos a világ egyik leggazdagabb embere

Jeff Bezos, Amazon, Blue Origin
Amazon and Blue Origin founder Jeff Bezos provides the keynote address at the Air Force Association's Annual Air, Space & Cyber Conference in Oxen Hill, MD, on September 19, 2018. (Photo by Jim WATSON / AFP)
Vágólapra másolva!
Jeff Bezos, az Amazon alapítója 2021-ig a világ leggazdagabb embere volt. A vagyonával olyan milliárdosokat szorított maga mögé, mint a jó ideig kikezdhetetlen pozíciójú Bill Gates, illetve Warren Buffett, de a meggazdagodásához nem csak az Amazonra volt szüksége. Bemutatjuk, hogyan emelkedett fel Bezos a világ leggazdagabb emberei közé.
Vágólapra másolva!

Jeff Bezos vagyona 2021 novemberében meghaladta a 200 milliárd dollárt, amivel a világ második leggazdagabb emberének számított. Noha idén a Tesla vezére, Elon Musk már letaszította a milliárdosok trónjáról, az Amazon alapítója még így is elképesztő összegek felett rendelkezik.

Bezos vagyonának alapja természetesen az Amazon e-kereskedelmi óriás, melyet ő alapított, és amelynek hosszú ideig a vezérigazgatója volt – ma már csak az elnöki tisztséget tölti be.

Az Amazon méretét jól mutatja, hogy a vállalat felel a teljes amerikai kiskereskedelmi forgalom 9 százalékáért, és az online kiskereskedelmi forgalom 51,2 százalékát adta 2020-ban

– derül ki az Investopedia összeállításából.

Az Amazon azonban egyáltalán nem csak egy online kiskereskedelmi platform. A vállalat alá tartozó Amazon Web Services (AWS) nevű felhőalapú szoftverplatform az iparágának egyik legnagyobb szereplője, és a technológiai szektor megkerülhetetlen tényezője. Valójában a cég sikere éppen a diverzifikáltságában rejlik. A vállalat ugyanis számos különböző iparágban van jelen, és ezek együtt tették Bezos cégét a ma ismert óriássá.

A kezdetek

Miután a fiatal Jeff Bezos diplomázott a Princeton Egyetemen (informatikusként és elektromérnökként végzett), olyan cégektől utasított el állásajánlatokat, mint az Intel vagy a Bell Labs, hogy egy Fitel nevű kis startupnál dolgozzon. Később aztán a Wall Streetre került, ahol egy D.E. Shaw nevű hedge fund legfiatalabb alelnöke lett.

Bezos talán örökre a Wall Streeten maradt volna, ha a karrierje nem épp akkor lendül be, amikor az internet is szárnyalni kezdett.

1994-ben már szinte mindenki az internetben rejlő lehetőségekben gondolkodott, és ez alól Bezos sem volt kivétel.

Az akkor 30 éves üzletember abban az évben meg is alapította az Amazont.

Az Amazon.com nevű platform eredetileg online könyvkereskedelemmel foglalkozott. A vállalat igazi „garázscég" volt. Bezos maga 10.000 dollárt fektetett az Amazonba, melynek élén ő állt, a felesége - akivel nemrég váltak el - és két másik programozó. A siker pedig gyorsan jött. A vállalat 1995 júliusában már minden amerikai államban és világszerte 45 országban értékesített könyveket.

Az Amazon első évében Bezos megpróbált tőkét bevonni, azzal számolva, hogy 2000-re a cég bevételei elérhetik a 74 millió dollárt. Bezos ezzel a jóslattal óriásit tévedett, ami jól mutatja, hogy az induláskor még ő sem tudta felmérni a saját cégének potenciális sikerét.

Az Amazon ugyanis csak 1999-ben 1,64 milliárd dolláros bevételt ért el.

A korabeli befektetési környezetet jól érzékelteti, hogy a legelső 20 befektető egyenként mintegy 50.000 dollárral szállt be a cégbe, amiért 1 százaléknyi részesedést kaptak. Ezek a befektetések ma 16,71 milliárd dollárt érnének, ami nagyjából 334.200-szoros hozamnak felelne meg. A 16,71 milliárd dollár pedig mai árfolyamon nagyjából 5,3 ezer milliárd forintot jelent.

Az Amazon 1997-ben ment tőzsdére, és az egyik olyan internetes vállalat volt, amely képes volt túlélni az internetbuborék kipukkadását a 2000-es évek elején. Ahogy pedig a cég elkezdte diverzifikálni az üzleti tevékenységét, az éves bevételei is szárnyalni kezdtek. 1995-ben az éves bevétel még csak 551.000 dollár volt, míg 2001-ben már 3 milliárd dollár.

Egyéb befektetések

Bezos az Amazon mellett az egyéb befektetéseit is igen jó érzékkel választotta meg.

1998-ban az egyik korai befektetője volt a Google-nek, noha azt nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan mennyi részvényt birtokolt, amikor a vállalat 2004-ben tőzsdére lépett.

Később, 2013-ban Bezos megvásárolta a The Washington Post című lapot, 250 millió dollárért, de közben olyan hagyományosabb területeken is befektetett, mint az ingatlanpiac. A 165.000 hektáros texasi birtokát például a Blue Origin nevű űripari cége is használja. Emellett van két háza Beverly Hillsben, egy ezer négyzetméteres lakása Manhattanben (ez majdnem 10 millió dollárba került), valamint egy tóparti háza Washington államban, mely utóbbi ingatlanra 28 millió dollárt költött.

Közben, 2012-ben, az Amazon 1,5 milliárd dollárért vásárolt magának székházat Seattle-ben, amivel a vállalat azonnal a város egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa lett. Összevetésképpen, 2017-ben egy seattle-i lap azt írta, hogy

az Amazonnak annyi irodahelye van a városban, mint az utána következő 40 legnagyobb munkaadónak együttvéve.

Az Amazon megjelenése Seattle-ben egészen drámai hatással volt a város ingatlanpiacára, megfizethetetlen magasságokba repítve az árakat. Erről ebben a cikkében írt az Origo.

Bezos a fentiek mellett befektetett a Twitterbe és a Business Insider üzleti weboldalba is. Továbbá több mint 30 millió dollárral szállt be az Uberbe, és több érdekeltsége van a felhőalapú informatikai szektorban is. Az egyik nagy sikerét ezen a téren a Workday nevű startup jelentette, amely felhőalapú HR-szolgáltatásokkal foglalkozik. Nem sokkal azt követően ugyanis, hogy Bezos befektetett a cégbe, a vállalat tőzsdére lépett, amivel Bezos több százmillió dollárt keresett.

A nagy álom

Noha Bezos vagyonának jelentős része az Amazonban tulajdonolt 11 százalékos részesedéséből származik, a milliárdos egy ideje már a másik álmát helyezi az előtérbe: az űrutazást.

A Blue Origin nevű cége minden évben 1 milliárd dollárt kap Bezos vagyonából, és a társaság egyre fontosabb szereplő az űrversenyben.

2016-ban az első olyan magáncég volt, amely újrahasznosítható rakétát indított el, 2018-ban pedig a New Shepard nevű űrhajója sikeresen tesztelte a biztonsági rendszerét.

Bezos egyre több időt fordít a Blue Origin igazgatására Forrás: AFP/Blue Origin

Az idei év aztán óriási siker volt a vállalatnak, mivel 2021. július 20-án a New Shepard végrehajtotta az első sikeres útját, legénységgel a fedélzetén.

Végül meg kell említeni, hogy Bezos a családi alapítványán keresztül jelentős összegeket fordít jótékonyságra is.

Vagyis a világ egykori leggazdagabb embere jól láthatóan számos különböző területen érdekelt, és az üzleti sikere is ennek tudható be. Míg tehát az Amazon az egekbe repítette Bezos vagyonát, most a Blue Origin segítségével a milliárdos a csillagokig is elmenne.