Jövőre az MNB letilthatja a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait - MNB pénzügyi sarok

Computer hacker, conceptual image.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Főiskolás nagyfiunk furcsa, csábító pénzügyi ajánlatokat böngész az interneten, félünk, nehogy csalók fosszák ki. Ki véd meg bennünket a pénzügyi bűnözőktől?" (G. Patrik, Ercsi). Válaszol Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.

Az MNB a legális pénzügyi intézmények felügyelése és fogyasztóvédelmi feladatai mellett a jogosulatlan (azaz jegybanki engedéllyel, bejelentéssel nem rendelkező) pénzügyi és befektetési szolgáltatókat, magánszemélyeket is kiszűri a piacról – éppen az ügyfelek, legális piaci szereplők és az egész pénzügyi rendszer biztonsága érdekében.

A jegybank ennek érdekében piacfelügyeleti vizsgálatokat végez az ügyfeleket megtévesztő és tőlük pénzt kicsalni akaró pénzügyi/befektetési szolgáltatókkal szemben.

A törvény szerint ennek során az MNB a jogosulatlan pénzügyi vagy befektetési szolgáltatás bizonyítása érdekében vizsgálata alatt időlegesen pl. a vizsgált személyek személyes adatait is kezelheti, átnézheti bankszámlaforgalmát, sőt – a jogsértés igazolására szolgáló bizonyítékok beszerzése érdekében – bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést, illetve helyszíni kutatást is végezhet.

Utóbbi kapcsán a jegybank – akár a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére (vagy távollétükben), ezt engedélyező előzetes bírói engedély birtokában – lezárt területet, épületet, helyiségeket is felnyithat. Ehhez akár a rendőrség segítségét is kérheti. Az MNB a bizonyításhoz szükséges eszközöket ideiglenesen zár alá veheti, lefoglalhatja, vagy azokról másolatot készíthet.

Illusztráció Forrás: AFP/Science Photo Library/Igor Stevanovic

A jogosulatlan szolgáltatók manapság jellemzően nem csak szűk körben, személyesen szolgálják ki ügyfeleiket, de a világhálón vagy egyéb elektronikus csatornán (akár a határon is átnyúlóan, magyar nyelven) széles körben reklámozzák megtévesztő termékeiket.

Nagyon sok esetben ezek mögött nincs semmilyen valós befektetés, pénzügyi szolgáltatás, az elkövetők csak piramisjátékot építenek.

A hirdetések jellemzője a valószínűtlenül könnyen, gyorsan és kockázat nélkül elérhető extrém magas hozam. A terméket olykor jól hangzó, ismert nemzetközi részvényekre, befektetési lehetőségekre vagy ismert befektetési gurura hivatkozva reklámozzák, máskor viszont egzotikus, soha nem hallott pénzszerzési lehetőséget kínálnak. Előfordul, hogy a jogosulatlan szolgáltatást oktatásnak vagy egyéb tevékenységnek álcázzák.

Az ügyfelek védelme érdekében az MNB honlapja „Figyelmeztetések" aloldalán teszi közzé a már ismert, illetve piacfelügyeleti vizsgálat alatt álló jogosulatlan szolgáltatók, vagy egyéb okból gyanús személyek adatait. A közelmúltban „slágerterméknek" számító kockázatos befektetési formákról az MNB ismertető, a termékekben rejlő kockázatokra felhívó ismertető anyagokat tett közzé honlapján.

Emellett az MNB az interneten közvetlenül is harcol a csalókkal:

2020 ősze óta kb. 1,5 millió darab tájékoztató hirdetést tett közzé a világszerte legismertebbnek számító keresőoldalon.

Egy számítógépes program révén e jegybanki figyelemfelhívások mindig a (meghatározott pénzügyi, befektetési kulcsszavakat tartalmazó) világhálós hirdetések, közte a pénzügyi csalók reklámjai közelében jelennek meg. Mindennek köszönhetően az elmúlt bő 1 évben közel 100 ezernyivel több érdeklődő ellenőrizte le az MNB honlapján, hogy jogosulatlan vagy legális pénzügyi hirdetést talált-e magának a neten.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Szabó Gábor - Origo

2022. január közepétől az MNB törvény módosítása nyomán a jegybank arra is jogosítványt kap, hogy időlegesen, piacfelügyeleti vizsgálatának érdemi döntéssel való lezárásáig, vagy a piacfelügyeleti eljárás lezárását követően egy évre (ez további egy évvel meghosszabbítható) elrendelje az adott jogosulatlan szolgáltató, személy elektronikus hirdetéseinek hozzáférhetetlenné tételét. Az intézkedésre akkor van mód, ha a hirdetések a jogosulatlan tevékenységet segítik elő, s közvetlenül veszélyeztetik a befektetők érdekeit.

A fenti intézkedés végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi, amelyet az MNB előzetesen értesít döntéséről. Sőt, a jegybank honlapján közzé is teszi a jogosulatlannak tűnő szolgáltatók tevékenysége kapcsán ideiglenesen letiltott honlapok listáját.

A jegybanknak joga lesz 1-5 millió forint közötti eljárási bírságot is kiszabni az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatóra, amely az MNB döntése ellenére sem tüntetné el időlegesen a gyanús honlapokat.

Az MNB piacfelügyeleti vizsgálata során emellett ideiglenesen megtilthatja a jogosulatlannak tűnő tevékenység folytatását is. Ha végül tényleg bebizonyosodik, hogy jogosulatlan szolgáltatásról van szó, a jegybank a vizsgálatot lezáró határozatában – amellett, hogy immár véglegesen megtiltja a tevékenység végzését – az elkövetett jogsértés súlyától függően a jogosulatlan szolgáltatóra akár 2 milliárd, a közreműködő magánszemély(ek)re pedig maximum 100 millió forint bírságot is kiszabhat.
Ha pedig az MNB megítélése szerint az elkövetett jogsértés bűncselekménynek is minősül (és sajnos gyakorta ez a helyzet), a jegybank feljelentést is tesz az illetékes főügyészségen. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt a Büntető Törvénykönyv szerint akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható.

válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője