A világ több vezető gazdasága és nemzetközi pénzügyi szervezete összehangoltan tesztelte, hogy mi történne akkor, ha egy súlyos kibertámadás érné a globális pénzügyi és bankrendszert. A szimuláció célja, hogy segítsen kidolgozni azokat a lehetőségeket, melyekkel az államok együttműködve lennének képesek fellépni hasonló fenyegetések ellen.

Összehangoltan, 10 ország bevonásával hajtották végre a napokban azt a 10 napos tesztet, amely azt szimulálta, hogy a globális pénzügyi rendszerre milyen hatással lenne egy jelentős kibertámadás. A teszt részben azt a célt szolgálta, hogy az országok a jövőben hatékonyan és együttműködve léphessenek fel a hasonló fenyegetések ellen, csökkentve egy esetleges súlyos támadás hatásait – írja exkluzív információi alapján a Reuters.

A szimulált támadást tavaly óta tervezték, és Izrael vezetésével olyan helyzeteket teszteltek, mint az érzékeny adatok tömeges kiszivárogtatása az úgynevezett dark weben, de azt is megnézték, mi történne, ha hekkerek álhírek elterjesztésével próbálnának káoszt előidézni a pénzügyi piacokon.

A szimuláció rámutatott, hogy egy ilyen súlyos támadás hatására akár a nagy bankok is komoly likviditási válságba kerülhetnek. Ha ugyanis általános pánik alakul ki a pénzügyi szektorban, akkor betétesek tömegei vehetik ki hirtelen a pénzüket. Egy ilyen esetben pedig az államoknak fel kell készülniük arra, hogy megfelelően beavatkozzanak.

Az izraeli kormány hangsúlyozta, ezek a fenyegetések reálisak lehetnek, az egyetlen hatásos védekezési mód ellenük pedig a globális együttműködés a kiberbiztonság területén. A pénzügyminisztérium pénzügyi kiberbiztonsági vezetője, Micha Weis hangsúlyozta, a támadók 10 lépéssel vannak a védekezők előtt.

Tíz ország és több nemzetközi szervezet összehangoltan szimulálta egy súlyos pénzügyi kibertámadás lehetőségétForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Annette Riedl

A „Kollektív Erő" nevű kezdeményezés olyan országokat vont be a tesztelésbe, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek, Ausztria, Svájc, Németország, Olaszország, Hollandia és Thaiföld. Emellett a nemzetközi szervezetek részéről részt vett benne a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is.

A résztvevők megvitatták a multilaterális reakciók lehetőségeit is. Olyan opciók merültek föl, mint az összehangolt bankszünnapok, az adósságtörlesztési türelmi időszakok, különböző pénzügyi megállapodások vagy a nagy nemzetközi devizáknak való kitettségekből adódó kockázatok csökkentése.

A szimulációt eredetileg a dubaji világkiállítás részeként tervezték, azonban a koronavírus-járvány miatt végül áthelyezték Jeruzsálembe, a résztvevők pedig videókonferencián csatlakoztak be.

Arról, hogy milyen eredményekkel zárult a szimuláció, egyelőre nem adtak ki információkat a teszt volumene és jelentősége miatt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló információk alapján ez nem egy tényleges stressteszt volt, azaz nem vizsgálták az országok és a pénzügyi intézetek, szervezetek reagálását egy lehetséges globális kibertámadásban, pusztán a támadássorozat lezajlását modellezték a nevezett országok és nemzetközi társulások bevonásával.