Átfogó kutatás készült a fenntarthatóságról a diákok körében

Faültetés Budakeszin, a Széchenyi István Általános Iskolában a 2020. évi Fenntarthatósági Témahét keretében

Több mint 30 ezer Kárpát-medencei magyar diák elérésével átfogó fenntarthatósági kutatás készült a közelmúltban. A kutatók arra keresték a választ, hogy a diákok mit gondolnak a fenntarthatóságról, mit tesznek, mit tennének érte, a fenntarthatóság fogalomkörén belül hova helyezik a hangsúlyt, mi foglalkoztatja őket.

Az elmúlt hetekben a Földért aggódó emberek a Glasgow-ban megrendezett ENSZ-klímacsúcsra, majd a Planet Budapest 2021 expó és világtalálkozóra figyeltek: vajon képes-e az emberiség megfelelő lépéseket tenni, hogy gyermekeink élhető környezetben élhessenek? Egyáltalán: kinek a felelőssége, hogy idáig jutottunk? A nagyvállatoké, a politikusoké, vagy a fogyasztói társadalomban szocializálódott lakosoké? Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni. A kutatás a diákokat kérdezte meg, mit gondolnak a témáról.

A fenntarthatóság kérdése napjaink vezető témája. Minden, magára valamit is adó szakmai vagy civil szervezet, politikai formáció, kis- és nagyvállalat foglalkozik a kérdéssel. Számos kutatás készült arról, hogy ki mit gondol, merre indulna el, mit csinálna a komplex probléma megoldására. Mi a kérdéskörben leginkább érintett korosztállyal, akiknek a jövője a tét, a diákokkal készítettünk egy átfogó, hiánypótló kutatást"

- mondta Matolcsy Miklós a kutatás ötletgazdája és a kutatási program vezetője.

Számos értékes program fut a diákok fenntarthatóságra nevelésére, ezek közül is kiemelkedik a Fenntarthatósági Témahét, ami évente a Föld napja körül közel 2 ezer Kárpát-medencei magyar iskola 400 ezer diákját éri el, vagy a középiskolák számára most szeptemberben indult Zöld Föld fenntarthatósági tantárgy. A diák fenntarthatósági kutatás célja többek közt a szemléletformálási programok támogatása, egyfajta visszajelzésként arról, hogy a diákok merre mennek, mit gondolnak.

A fenntarthatósági kutatás a diákok és tanárok fenntarthatóságról alkotott véleményét mérte fel, célcsoportja a Kárpát-medencében élő, magyar nyelvet beszélő 10-18 éves, felső tagozatos és középiskolás diákok, illetve tanáraik voltak.

Az online kérdőíves kutatásban az adatfelvétel 2021. április 19. és május 31. között zajlott a Fenntarthatósági Témahét keretében, összesen 31.788-an töltötték ki a kérdőívet. Összesen 8 országból érkeztek kitöltések, a döntő többségben Magyarországról.

A kutatás szervezője a PontVelem Nonprofit Kft. volt, a kutatási módszertan kialakítása és az adatok feldolgozása öt hazai egyetem, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága és egyéb szakmai szervezetek támogatásával és részvételével zajlott.

A kutatók 7 kérdéskörben vizsgálták a diákok fenntarthatósági véleményét:

1. A diákok környezeti attitűdje
2. A diákok természeti kötődése
3. A diákok környezettudatos cselekvéseik és az azokra vonatkozó szándékaik
4. A diákok vásárlási, fogyasztási szokásai
5. A diákok Fenntarthatósági Témahéten szerzett tapasztalatai
6. A 10-14 éves és a 15-18 éves korosztály tudásszintje
7. A diákok szociokulturális háttere és az egyes kérdésekre adott válaszok közötti összefüggések

A diákok környezeti attitűdjét mérő Új Ökológiai Paradigma Skála gyermek változata alapján elmondható, hogy a magyar diákok kimondottan pozitív környezeti attitűdökkel rendelkeznek, az eredmény nemzetközi összehasonlításban is átlagosan magasnak mondható.

A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a diákok természeti kötődése a nemzetközi skálán mérve is határozottan pozitív. A diákok természeti kötődését a Természet-Kapcsolódás (Nature Relatedness, NR) Nisbet és munkatársai (2009) 6 tételes kérdőívének magyar változatának kérdéseire kapott összpontszámmal jellemezték a kutatók. Érdekesség, hogy a természethez való kapcsolódás kisebb településeken erősebb.

Faültetés Budakeszin, a Széchenyi István Általános Iskolában a 2020. évi Fenntarthatósági Témahét keretében Forrás: PontVelem Nonprofit Kft.

A diákok környezettudatos cselekvéseinek és az azokra vonatkozó szándékaik felmérése alapján megállapítható, hogy a környezeti kérdések erőteljesen jelen vannak az oktatásban, különösen az általános iskolások, valamint a községekben élők esetében kiemelkedő a rendszeres foglalkozás ezekkel a témákkal. A környezetbarát viselkedési lehetőségek közül a diákok között a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlása, illetve a környezetbarát módon való közlekedés a leggyakoribb. Ugyanennyien gondoznak is a környezetükben élő állatokat vagy növényeket. Míg a tanulók válaszaiból kifejezetten pozitív kép rajzolódik ki a fiatalok környezettudatosságával kapcsolatosan, addig a saját környezetükkel kapcsolatos percepciójuk erősen árnyalja ezt a képet. Nagy többségük szerint mások túl keveset, vagy semmit sem foglalkoznak környezettel.

TeSzedd! akció a 2019. évi Fenntarthatósági Témahéten Forrás: PontVelem Nonprofit Kft.

A fiatalok környezettudatosságáról alkotott képnek része a vásárlási, fogyasztási szokásaik feltérképezése is. A vásárlási, fogyasztási szokások némileg árnyalják a tanulók környezettudatosságáról alkotott pozitív képet. Anyagi és kulturális okok, vagy éppen az aktuális médiatematika és divattrendek feltehetőleg erősebben meghatározzák ezeket a szokásokat. A diákok saját bevallásuk szerint valamelyest tudatosan viselkednek az elektronikai játékok és eszközök vásárlása terén, de a ruházkodás terén viszont már kevésbé tudatosak.

Forrás: PontVelem Nonprofit Kft.

Az étkezési szokásokban, például a reggelire elfogyasztott ételek származási országának, az ételek utaztatásának ökológiai lábnyomának ismeretében még van hova fejlődni. De ha a kutatás eredményeként a diákok felteszik maguknak a kérdést, hogy ma reggel hány km-t reggeliztem, akkor már jó úton vannak.

A kutatásról

A kutatási program 2021-ben a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kutatásetikai Bizottságának 2021/192 számú etikai engedélye alapján, zajlott.

A kutatásban több szakmai szervezet is részt vett:
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Ember–Környezet Tranzakció Intézet, Budapest
• Nyíregyházi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Biológia Tanszék
• Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr
• Kecskeméti Neumann János Egyetem
• Forsense Intézet
• Debreceni Egyetem Pszichológiai Tanszék
• UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága – Nevelésügyi Szakbizottság
• Pixrating Kft.

További információ: https://www.fenntarthatosagikutatas.hu/