Ezek minden idők legelképesztőbb vállalati csalásai

The ENRON Company logo glows in front of Houston-based energy trading firm's headquarters in Houston, Texas, 09 January, 2002. Arthur Andersen LLP, the outside accountant for failed Enron, said 10 January, 2002, it had destroyed documents related to its audit of the company. "In recent months individuals in the firm involved with the Enron engagement disposed of a significant but undetermined number of electronic and paper documents and correspondence relating to the Enron engagement," it said in a brief statement. Arthur Andersen said it had notified US Securities and Exchange Commission and the US Department of Justice, which launched a criminal investigation Wednesday into Enron's collapse. AFP PHOTO/James NIELSEN / AFP PHOTO / JAMES NIELSEN

A vállalati csalások egyáltalán nem olyan ritkák, mint gondolnánk. Ha kiderülnek, súlyos következményekkel járhatnak - és ha a piacok legnagyobb cégeinél történnek ezek, a következmények katasztrofálisak lehetnek. A fehérgalléros csalások történetei nem Charles Ponzi hírhedt ármánykodásával kezdődtek az 1920-as években, hanem valószínűleg maguknak a vállalatoknak a kezdetéig vezethetők vissza. Mutatjuk a leghírhedtebb vállalati csalásokat, amelyek közül több is tartalmaz tanulságokat az óvatos befektetők számára.

A Wirecard-ügy

A Wirecard Forrás: AFP/Christof Stache

A német elektronikus fizetési vállalat a XXI. század első két évtizedében folyamatosan növekedést produkált - legalábbis mutatói szerint. A Wirecardnál ez azonban szemfényvesztésnek bizonyult, és ez ki is derült, amikor

a könyvvizsgálók tavaly felfedeztek egy nagyjából 2 milliárd dolláros lyukat a Wirecard könyvelésében.

Kiderült, hogy ez a pénz valójában nem is létezett, és a Wirecard valószínűleg évek óta hamisította a részvényeseknek jelentett pénzügyi adatokat. Erre válaszul tavaly júniusban letartóztatták Markus Braun vezérigazgatót. A vállalat két nappal később fizetésképtelenséget jelentett. A Wirecard látványos bukásának egyetlen jó oldala, hogy a német kormány a további hasonló bűncselekményeket kiküszöbölendő, jelentős szigorításokat vezetett be a pénzügyi szabályozásokban.

Hamisított adatokon nyugvott a Luckin Coffee sikere

Luckin Coffee Forrás: Origo

A Luckin Coffee egy kínai kávélánc, amelyet 2019 májusában vezettek be a tőzsdén 20 dolláros bevezetési árfolyammal. Kevesebb mint egy évvel később, 2020 januárjában már 50 dollár feletti részvényenkénti árfolyamot produkált. Aztán kiderült, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező feltörekvő cég valójában egyáltalán nem is növekedett. Sőt, tavaly áprilisban egy belső vizsgálat kiderítette, hogy

a vállalat 2019 folyamán mintegy 310 millió dolláros forgalmat hamisított

azáltal, hogy a kávéra szóló utalványokat nagy tételben eladta az elnökéhez kötődő vállalatoknak. Ezzel párhuzamosan a vállalat állítólag felvett egy fiktív alkalmazottat, aki nagyjából 140 millió dollár értékben vásárolt nyersanyagokat különféle beszállítóktól. Amikor ezek a hatalmas értékű, törvénytelen üzelmek nyilvánosságra kerültek, a vállalat árfolyamai szinte napra pontosan egy évvel a tőzsdei debütálása után 1,39 dolláros mélypontra zuhantak.

A vállalat idén október végén 175 millió dolláros megállapodást kötött a részvényeseivel, akik csoportos keresetet nyújtottak be ellene. A vád szerint a Starbucks kínai riválisa csalárd módon, a bevételek meghamisításával növelte részvényeinek árfolyamát. A részvényesek ügyvédei "kiváló eredménynek" nevezték a teljes egészében készpénzben tető alá hozott egyezséget.

A Luckin Coffee tavaly decemberben beleegyezett abba, hogy 180 millió dolláros bírságot fizet az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság számviteli csalással kapcsolatos polgári jogi vádjai kapcsán büntetésként.

Wells Fargo: a lehetetlen küldetés

Wells Fargo Forrás: AFP/Manjunath Kiran

Míg a cikkünkben bemutatott csalások többségét a cégek felsővezetői (vezérigazgató, operatív vezető, pénzügyi vezető) követték el, a Wells Fargo amerikai multinacionális pénzügyi szolgáltató vállalat esete kicsit más. Az esetet bonyolítja, hogy

a vállalat vezetői lehetetlenül magas értékesítési célokat határoztak meg az alkalmazottak felé,

amelyek 2002 és 2016 között folyamatosan durvultak. Annak érdekében, hogy ezeket a kvótákat teljesíteni tudják, a bank alkalmazottait arra ösztönözték, hogy hamis számlákat nyissanak az ügyfelek neve alatt. Ha egy ügyfél például megtakarítási számlát hozott létre a banknál, az alkalmazottak titokban hitelkártyás folyószámlát is nyithattak számára. A több mint 2 millió ilyen hamis számlának köszönhetően a rövid távú nyereség az egekbe szökött.

Amikor a stikli kipattant, a bankot 3 milliárd dollár megfizetésére kötelezte az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet.

Idén kora ősszel egy szövetségi bíró elutasította a Wells Fargo azon kérelmét, hogy tekintse tárgytalannak az ellene indított pert, amely szerint becsapta a részvényeseket azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban képes tisztességes üzletmenetet folytatni. A negyedik legnagyobb amerikai bank 2018 óta a Federal Reserve és két másik amerikai pénzügyi szabályozó hatóság beleegyező határozata alapján munkálkodik azon, hogy javítsa irányítását és felügyeletét. Az amerikai jegybank azonban jelentősen korlátozta a Wells Fargo eszközeit.

A részvényesek szerint a bank tisztviselői tévéinterjúkban és kongresszusi tanúvallomásokban hamisan állították, hogy a bank javított a magatartásán,

miközben a hatóságok valójában "hiányosnak" és "elfogadhatatlannak" ítélték az állítólagos fejlődést.
Gregory Woods manhattani kerületi bíró szerint a részvényesek hitelt érdemlően állították, hogy különböző banki tisztviselők, köztük Tim Sloan volt vezérigazgató egyes nyilatkozatai "szándékosan vagy gondatlanul hamisak vagy félrevezetőek" voltak.

A részvényesek szerint a San Franciscó-i székhelyű Wells Fargo több mint 54 milliárd dollár piaci értéket veszített a csalások kiderülése után.

A pénzintézet ellen felhozott vádak szerint mintegy 3,5 millió számlát nyitott az ügyfelek engedélye nélkül, továbbá hitelfelvevők százezreinek generált gépjármű-biztosítást feleslegesen, azok beleegyezése nélkül.

A Wells Fargo eddig már több mint 5 milliárd dollár bírságot fizetett, miközben a FED szigorúan korlátozza a növekedési lehetőségeit.

A manhattani kerületi bíró még nem hozott határozatot arról, hogy a bank vezetői szándékosan csapták-e be a részvényeseket.

A cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!