A háború ellenére a következő években is a magyar növekedés lehet a leggyorsabb

Mercedes gyár Kecskemét
Vágólapra másolva!
Az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságban, a magyar gazdaság növekedési kilátásai azonban ennek ellenére is bizakodásra adnak okot. A térségbeli országok lassabb dinamikára számítanak.
Vágólapra másolva!

Az Orbán-kabinet a növekvő bizonytalanság és a brüsszeli olajembargós tervek dacára sem számít érdemi lendületvesztésre a gazdaságban.

Az április végén az Európai Bizottságnak kiküldött konvergenciaprogramban a magyar kormány meglehetősen optimista forgatókönyvet vázolt fel a következő évekre, a 2025-ig terjedő időszakban 4 százalékot folyamatosan meghaladó GDP-bővülést jósol.

Márpedig ilyen erőteljes növekedéssel sem az uniós, sem a térségbeli országok nem számolnak.

A Világgazdaság gyűjtéséből az derül ki, hogy még az elmúlt időszakban erőteljes felzárkózást mutató Lengyelország sem vár kiugró teljesítményt: a tavalyi 5,8 százalék után idén a lengyel bruttó hazai termék 3,8 százalékkal lehet nagyobb, jövőre és az azt követő években is csak 3-3,2 százalékkal bővülhet. A szlovák gazdaság helyreállása a jelek szerint egyre inkább kitolódik, északi szomszédunk a 2021-es 3 százalék után idén mindössze 2,1 százalékkal növekedhet, várhatóan 2023-ban vehet lendületet. A szlovák kormány jövőre 5,3 százalékos GDP-növekedést vár.

Illusztráció Forrás: Mercedes/Dudar Szilard

A balti államoknál pedig, amilyen gyorsan tudtak elrugaszkodni a 2008–2009-es válság után, most olyan vontatott lesz a kilábalás: Észtországban idén 1 százalékos recesszió jöhet, ami jövőre is mindössze 1,2 százalékra „gyorsulhat". De Lettországban és Litvániában sem sokkal jobb a helyzet, előbbiben 2,1 százalék, utóbbiban 1,6 százalékkal emelkedhet a GDP az idei évben.

– magyarázta a hazai növekedés forrásait a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!