A második év zárult le a koronavírus-járvány időszakában, de összességében úgy tűnik, a hazai díjköteles utak forgalmában a járványnak szinte nyoma sincs. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban láthatóvá válik, hogyan változtak a magyarok úthasználati szokásai az elmúlt két évben, és hogyan érintette az ellátási láncok sérülése az országon át bonyolódó közúti teherforgalmat. Más típusú matricákat kezdenek előnyben részesíteni a személyautósok, mint a járvány előtt, az útdíjakból pedig – sokak vélekedésével szemben – az állam, ha akarná sem tudná magát megszedni. Az e-útdíjakból származó bevételek arányváltozásai viszont együtt mozognak a GDP változásával. Interjú Bartal Tamással, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatójával.

Origo: Lassan véget ér a második év is a koronavírus-járványban. Hogyan befolyásolta a járvány az e-matricákból, illetve az e-útdíjakból származó bevételeket, tekintettel arra, hogy a járványügyi védekezések részeként időszakos korlátozások is alakították a korábban megszokott hétköznapokat?

Bartal Tamás: Ahhoz, hogy ebben a kérdésben pontosabban lássunk, érdemes külön-külön tekinteni a személygépjárműveknél, illetve a teherforgalomban tapasztalható változásokat. A 2020 márciusában bevezetett jelentős járványügyi korlátozások nem meglepő módon mind a személygépjármű, mind a tehergépjármű-forgalmat visszavetették, bár az utóbbit kevésbé. Mind az e-matrica, mind pedig az e-útdíjas forgalomban áprilisban volt a mélypont. Május-júniusban már azt lehetett látni, hogy a kamionos forgalom korrigált, és egy folyamatos emelkedéssel – 2019-hez képest jelentősen – 3 százalékkal több teherjárművet lehetett látni a magyarországi utakon. Ezzel arányosan, az e-útdíjból származó bevétel is nőtt 2019-hez képest 2020 derekán. Ennek talán legfontosabb mögöttes vonatkozása, hogy az ellátási láncokat működtetni kellett a járványban is. Magyarország pedig ebben egy nagyon fontos, egyszerre geopolitikai és logisztikai központ. Az ország egyszerre nyugszik észak-déli, illetve kelet-nyugati metszéspontban. 

Tranzitország vagyunk. Ezt 10-15 éve még hátrányos helyzetként értékelték, ám amióta 2013-ban bevezettük a megtett úttal arányos díjfizetés rendszerét, előnyt faragtunk ebből a körülményből. 

A személygépjárműveknél 2020-ban, a kora tavaszi lezárások kapcsán, nagyot esett a forgalom. A külföldiek nem is nagyon tértek vissza abban az évben. A magyarok viszont májustól soha nem látott forgalmat generáltak az utakon, ami kitartott októberig. Ennek több oka van. Az egyik a belföldi turizmus mindenki által tapasztalt erősödése. A másik, hogy a szeptemberi tanévkezdéssel – aki megtehette – kocsival vitte a gyerekét óvodába, iskolába, és nem szállt fel a tömegközlekedésre. Autóval jártak az emberek munkába is, olykor települések között.

Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató vezérigazgatója interjút adott az OrigónakFotó: Szabó Gábor - Origo

Ezeknek a körülményeknek köszönhető tehát, hogy 2020-ban is igen komoly eredményt mutatott fel a NÚSZ Zrt. az úthasználattal kapcsolatos díjak bevételeiből?

2020-ban majdnem ugyanazt az eredményt értük el, mint az előző évben, 2019-ben. Kevés olyan vállalat volt, amely ezt elmondhatta magáról. A NÚSZ Zrt. a top 30-ban van az összes vállalat között a bevételek tekintetében, tehát nem pusztán az állami vállalatokat vizsgálva. Ennélfogva – mivel az útdíjakból származó bevételek átfutnak rajtunk és az államhoz kerülnek – mi vagyunk a legnagyobb befizetők az államháztartásba. 

Fontos az is tisztázni, hogy amikor a magyarországi útdíjbevételek növekedéséről beszélünk, az nem arról szól, hogy az állam mennyi pénzt szedett el az autósoktól, ahogy azt sokan vélik. A növekvő bevételeket is ugyanúgy, összhangban a hatályos magyar és uniós szabályozással, az utak karbantartására, felújítására kell költeni. Ma már ott tartunk, hogy az e-útdíjakból származó bevétel több mint 50 százalékát külföldi fuvarozók fizetik. Vagyis a külföldiek már nagyobb arányban járulnak hozzá az utak karbantartásához, felújításához, mint a magyarok.

2021-ben már nem voltak nagyobb lezárások a járvány miatt. Rendelkezésre állnak a vakcinák a védekezés részeként, kevesebb korlátozásra volt szükség. A 2020-as év eredményei alapján ennek tükrében feltételezhető, hogy 2021 is impozáns eredményekkel zárult.

Mi e tekintetben 2019-hez, vagyis az utolsó, járvány előtti „békeévhez" viszonyítunk. 2020-ban nagyjából meg is közelítettük azt, amit akkor elértünk, mert bár az e-matricák értékesítésében visszaesés mutatkozott, a teherforgalomban növekedést regisztráltunk. 
2021-re pedig az év vége felé 15 százalékos bevételnövekedéssel számoltunk. Ezt szintén érdemes kettébontani személygépkocsikra és teherautókra. Kezdjük az előbbivel! A 2020-as visszaeséshez képest 2021-re 18 százalékos bevételnövekedést prognosztizáltunk itt. Ami ezen belül szerintünk különösen érdekes, hogy a fő matricatípusok közül az éves országos, és az éves megyei matrica értékesítése is 10 százalékkal emelkedett idén 2019-hez képest. Az éves matricatípusokat nemhogy úgy vásárolják az emberek a pandémia alatt, mint korábban, hanem mindkét évben még növekedett az értékesítése ezeknek. Úgy gondoljuk, ez több mindenre utal. Az egyik az, hogy az emberek egyre tudatosabbak. Kiszámolják, melyik éri meg jobban számukra, és aszerint választanak. Heti matricáról térnek át havi matricára, haviról évesre. Vagyis átrendeződést látunk a magyarok vásárlási szokásaiban.  A másik vonatkozás a tudatosság mellett az, hogy növekszik a vásárlóerő. Ma már ott tartunk, hogy egy éves matrica megvásárlása kevésbé „zsebbe nyúlós" kifizetést jelent sokaknak. A teherjárműveknél mintegy 14 százalékos bevételnövekedést láttunk 2021-re. Ezen belül a külföldi járműveknél az értékesítés jobban nőtt, 16 százalékot, a belföldi pedig 12 százalékot emelkedett. Mindez pedig továbbra is a járvány idején. Ezek a növekedési arányok is mind az európai földrajzi helyzetünkre, tranzitország-szerepünkre, ennek fontosságára utalnak. A 2021-es útdíjbevételekről hamarosan részletes tájékoztatást adunk.

A 2020-as év után, várhatóan 2021-re is kiváló eredményekről jelent a NÚSZ Zrt.Fotó: Szabó Gábor - Origo

Milyen összetevői lehetnek ennek a növekedésnek? Több autó, több gépkocsi van az utakon, vagy inkább a 2020-as évben látott körülmények miatt van bevételnövekedés, azaz amiatt, mert az emberek gyakrabban ülnek autójukba? Vagy az ellátási láncok erősödése állhat mögötte?

Mindezek a körülmények ott vannak a növekedés mögött. Nézzük meg megint külön a személy-, és külön a teherforgalmat! 2021-ben nem volt annyi lezárás, nem volt annyi korlátozás a járvány miatt. Anélkül, hogy pszichológiai jellegű találgatásokba bocsátkoznék, meglátásom szerint az emberek 2021-et már nem úgy élték meg, mint az első hullámot, a forgalom sokkal erőteljesebb volt, mint a korábbi lezárások idején. Kezdenek visszatérni a külföldiek is. Immár évek óta ezek között első helyen a német, majd a román, illetve az osztrák rendszámú autók állnak. Valamivel később ott vannak az olasz járművek is. Ez azért fontos, mert német, osztrák, román rendszámmal is jellemzően román vendégmunkások jönnek át az országon. Az e-matricák vásárlása tekintetében a román rendszámú személyautókra értékesített autópálya-matricák értéke majdnem elérte a 2019-es értéket, és már a németeké is közelíti. A magyar autósoknál pedig 2021-ben is azt tapasztaltuk, mint 2020-ban: a magyar autósok egész nyáron, de még szeptemberben is, rekordforgalmat bonyolítottak a hazai utakon, megint csak jelentős részben az élénk belföldi turizmusnak köszönhetően. 

A teherforgalomban pedig folyamatos emelkedést láttunk 2021-ben is. Az év második negyedévének végére ért fel ez a csúcsra, majd a harmadik negyedévben volt némi visszaesés, amiben az ellátási láncok sérülése játszott szerepet.

A magyar gazdaság az elsők között kezdett kilábalni a koronavírus-járvány okozta sokkból, és EU-s viszonylatban is élvonalbeli ütemben növekszik. Van-e valamilyen kivetülése a gazdasági növekedésnek a közúti, elsősorban a teherforgalom nagyságában?

2014 eleje óta figyeljük az útdíjak, illetve az OECD, valamint az eurózóna gazdasági adatainak alakulását, Magyarország viszonylatában pedig a KSH adataira támaszkodunk. Számunkra is megdöbbentő volt korábban látni azt az együttmozgást, mely az e-útdíjak részarányának változása és a GDP-változás között fennáll. A korreláció közel 100 százalékos. Ez évek óta fennáll, és bizonyosan kijelenthető, hogy az egyezőség kívül van a statisztikai hibahatáron. Vagyis az útdíjak adatai leképezik a GDP változásait.  Ezt néhány éve már jeleztük, és emellett kapcsolatban állunk a KSH-val, illetve a Magyar Nemzeti Bankkal is. Folyamatosan biztosítunk számukra információkat, amiket ezek a szervezetek felhasználnak jelentéseikben.

Van-e olyan összesítés, ami már a 2021-es év teljes eredményét mutatja?

A tavalyi évre vonatkozó konkrét számokat, eredményeket később ismertetjük. De annyit elöljáróban elmondhatok, hogy ismét erőteljes évet zártunk.

Hogyan sikerült a 2021 decemberében lezajlott éves e-matrica előértékesítési kampány? Ebben a 2022-es éves országos és megyei vignettákat lehetett megvenni az érvényességi idő kezdete előtt.

A decemberi előértékesítési kampány minden eddiginél eredményesebb volt. Sosem vásároltak még meg annyi éves autópálya-matricát az év végi elővásárlási kampány keretében, mint tavaly decemberben. Összesen mintegy 162 ezer darab 2022-es éves országos és megyei úthasználati jogosultság talált gazdára még az érvényességi idő kezdete előtt, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből közel 70 ezer darab volt éves országos, a fennmaradó 92 ezer darab pedig megyei úthasználati jogosultság.

Itt megint felmerül a kérdés: többen autóznak, vagy többször használják az autókat az emberek, vagy ezek együttesen?

Inkább azt tudom mondani, hogy az emberek többször használják autóikat. Ez a korábban már ismertetett statisztikákból is látszik, ahogy hetiről havira, haviról éves matricákra váltanak az autósok. Ez mind arra utal, hogy többet utaznak az emberek, így biztosan tudom állítani, hogy többet használják az autókat.

Bartal Tamás szerint adataikból látni, hogy a járványban is növekszik Magyarországon a személygépjármű-forgalomFotó: Szabó Gábor - Origo

Milyen várakozásokkal tekintenek 2022-re?

Tapasztalataink alapján, a lassan két éve tartó pandémiás időszak ellenére is, folyamatosan emelkedő tendenciát látni a személygépkocsi-forgalomban. A tavalyi éves matricáinknak a rekordszintű értékesítése is azt mutatja, hogy legyen bármilyen rossz is a helyzet, az emberek bizakodni akarnak. Azt láttuk, látjuk, hogy az idei évnek is így mennek neki: „lesz ami lesz, megveszem az éves matricámat, mert utazni akarok, és utazni is fogok." Az emberekben ott van a bizakodás. Mindenki várja már a járvány végét. A másik pedig, hogy nemzetközi színtéren is ugyanezt látni. Jönnek vissza a turisták, és 2022-ben ez még erőteljesebb lesz. A teherforgalom ugyanakkor némileg más kérdés, hiszen ott az ellátási láncok sérülése miatt jelen van probléma is, például a közlekedési szférát sújtó sofőrhiány. De ennek már nemzetközi összefüggései vannak.

A magyar közlekedési morál közmondásosan nem túlságosan magas szintű. Önöknek első kézből van rálátásuk a kérdésre, kampányuk is kapcsolódott a közlekedésbiztonság kérdéséhez. Javult vagy romlott a közlekedési morál a járvány ideje alatt? Azt látjuk az említett adatokból, hogy sokan és sokat autózunk. Kérdés az, hogy tudatosabban, biztonságosabban?

A NÚSZ-nál egy ideje már készítünk közvélemény-kutatásokat is a témában. Ezeket ugyan nem tekintjük reprezentatívnak, de nagyon sok válasz érkezik be hozzánk, ami alapján kirajzolható egy kép a kérdésben. Ezen kutatások adataiból látni, hogy az emberek több mint 60 százaléka véli úgy, hogy romlott a közlekedési morál a pandémia alatt. Ám szerintünk nagyon érdekes, hogy körülbelül ugyanannyi ember mondja azt, hogy neki személy szerint nem romlott a morálja, csak a többieknek! Azt gondolom, hogy ez arra utal, hogy társadalmi szinten látjuk, hogy itt probléma van, de az egyén szintjén még nem jutottunk el oda, hogy beismerjük, hogy ebben mindenkinek, kivétel nélkül, felelőssége van. 

Nekem meggyőződésem, hogy ez egy csapatjáték. Nem érdemes kasztokra bomlani, és mindig másokat hibáztatni a közlekedésbiztonság témájában. Mindenkinek megvan a felelőssége abban, a motorosnak, a gyalogosnak és a biciklisnek éppúgy, mint az autósnak.  Valamennyiünknek figyelni kellene egymásra. Az erre való nevelést pedig nem lehet elég korán elkezdeni. A fiatalok a szüleiktől veszik erre a példát. Nem az a lényeg, hogy mit mondunk a gyereknek. Hanem az, hogy mit látnak tőlünk. Azt jegyzik meg. Nem az a fontos, hogy szóban mit kommunikálunk feléjük, hanem az, hogyan viselkedünk.