A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) eredményes évet zárt 2021-ben. Mint az élet minden területére, így a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mindennapjaira is jelentős kihatással volt a koronavírus-járvány. A kamaránál igyekeztek megtenni mindent azért, hogy tagságukat minél kisebb hátrányok érjék ebben az időszakban. A tavaszi korlátozások idején például eredményesen lobbiztak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar zavartalan működéséhez szükséges üzletek nyitvatartásáért. Ahogy azért is, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari beszállítók, élelmiszer-nagykereskedők, illetve az erdőgazdálkodók is felvehessék a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. A tavalyi eredmények tükrében az ágazatot érintő legfontosabb kérdésekről beszélgettünk Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével.

Origo: Egy ilyen, számos nehézséggel terhelt időszakban, mint a mostani, különösen felértékelődik az agrárgazdaság finanszírozásának, támogatásának szerepe. Milyen eredményeket sikerült elérniük ezen a téren az elmúlt időszakban?

Győrffy Balázs: A vidékfejlesztési támogatásoknál a nemzeti társfinanszírozás aránya korábban még a 20 százalékot sem érte el. Úgy gondoltuk, ha – az erre irányuló szándékoknak megfelelően - érdemben szeretnénk fejleszteni ezt a területet, akkor ennek mértékét növelni kell. Ezért 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kamaránk kezdeményezte a Vidékfejlesztési Program (VP) nemzeti társfinanszírozásának emelését. Örvendetes, hogy a Kormány meghallgatta a kérésünket, és 80 százalékosra növelte ezt az arányt, aminek nyomán 4265 milliárd forintot, és ezzel soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak. A döntés azt is jelenti, hogy a korábbi VP-forrás megháromszorozódik. Ezen belül például a tavaly három évre meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási program keretösszege 360 milliárd forintra emelkedett, ami meghaladja az előző két – akkor még - ötéves támogatási időszak összegét.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: A magyar kormány 4265 milliárd forintot, és ezzel soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnakForrás: NAK

Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillérének fontos részét képezik a közvetlen támogatások. Milyen változásokra kell felkészülniük ezen a téren a hazai gazdálkodóknak, és hogyan segítik őket az igényelhető források minél hatékonyabb felhasználásában?

A közvetlen támogatások felhasználásának tervezését a tavaly decemberre elkészült KAP Stratégiai Terv foglalja magában, amelynek elkészítésében a kamara is aktívan részt vett, ennek uniós jóváhagyása nyárra várható. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan ki tudja használni. Ennek érdekében falugazdászaink idén is minden hazai termelő rendelkezésére állnak majd, és egyedileg egyeztetnek velük. Tavaly egyébként az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – 111.606 kérelmet – a kamarai falugazdászok adták be. Összességében az évben 485.000 személyes tájékoztatást adtunk, és 420.000 elektronikus ügyintézésben nyújtottunk segítséget tagjainknak.

Forrásoldalról tehát bőségesnek mutatkozik a hazai élelmiszer-gazdaság előtt álló időszak. Hogyan ítéli meg ennek alapján az ágazat lehetőségeit a közeljövőben?

Úgy gondolom, hogy az uniós tervezési időszak végéig, 2028-ig olyan nagyságrendű források állnak majd az ágazat rendelkezésére, aminek köszönhetően a szektor jelentős fejlődésen mehet keresztül. Ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy egyre több magyar termék kerüljön a hazai kiskereskedelmi láncok polcaira. Ha viszont nem a megfelelő célokra fordítjuk a rendelkezésre álló forrásokat, akkor a következő 100 évben nem lesz még egy ilyen lehetősége a magyar vidéknek.

Az uniós tervezési időszak végéig, 2028-ig olyan nagyságrendű források állnak majd az ágazat rendelkezésére, aminek köszönhetően a szektor jelentős fejlődésen mehet keresztülForrás: NAK

A Közös Agrárpolitika korábban - eredeti rendeltetésének megfelelően - szakpolitika volt, ám az utóbbi időben egyre inkább politikai témává vált uniós szinten. Hogyan értékeli az ezen a téren Brüsszelben zajló folyamatokat?

Ahogy világszerte, úgy az Európai Unió szintjén is egyre többet hallani a zöldfordulatról, ami önmagában teljes mértékben üdvözlendő törekvés, ám a kitűzött célok elérését illetően eddig elmaradtak a szakmai egyeztetések. Az Európai Bizottság (EB) 2020 májusában például előzetes hatástanulmány nélkül terjesztette elő a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiát. Ennek értelmében a klímasemlegességet célozva, a növényvédőszer-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentenék. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos csökkenést irányoznak elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelnék. Ám közel másfél évvel azután, hogy az EB elindította ezt a stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hatástanulmány. A NAK, a MAGOSZ és számos szakmai szervezet folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a stratégiák elfogadhatatlanok, és ebben a teljes európai gazdatársadalomban is egyetértés van. Ugyanis alaptalanul olyan súlyos terheket rónának az agráriumra, hogy sokan felhagynának a termeléssel. És itt visszacsatolnék a nemzeti társfinanszírozás arányának kérdésére a Vidékfejlesztési Programon belül: ha egy adott nemzetállam nagyobb támogatást nyújt a hazai agrárgazdaságnak – ahogy ezt a magyar kormány is teszi –, akkor a káros uniós előírások hatása csökkenthető, illetve ellensúlyozható.

Az Európai Unió szintjén egyre többet hallani a zöldfordulatról, ám a kitűzött célok elérését illetően eddig elmaradtak a szakmai egyeztetésekForrás: Zsoccfoto/Zsocc

Az előzőekben említette, hogy az élelmiszer-gazdaság várható fejlődése révén - amihez az előttünk álló években jelentős források állnak majd rendelkezésre - emelkedhet a magyar termékek aránya is a hazai üzletekben. Eddig milyen eredmények születtek ezen a téren?

Tavaly szeptemberben felhívtuk a figyelmet arra, hogy egy meghatározó német kiskereskedelmi csoport németországi üzleteiben 95 százalékra növeli a hazai eredetű friss sertéshús arányát. Hasonló lépést szorgalmaztunk a Magyarországon működő áruházláncoknál is, és örömteli számunkra, hogy a példa hamar hazai követőkre talált. Az Aldi október közepén bejelentette, hogy hazai üzleteinek állandó kínálatában kizárólag magyar frisshúst árusít, később pedig az alapvető tejtermékekre és a tojásra is kiterjesztette vállalását. Majd hamarosan a Lidl is lépett: az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka már magyar beszállítóktól érkezik. De nem állunk meg itt, igyekszünk hatással lenni a többi áruházláncra is, valamint minél több termékkörre kiterjesztetni a magyar áruk arányának növelését.

Nagy port vert fel a közelmúltban az agrárium számára rendkívüli fontossággal bíró műtrágya jelentős mértékű drágulása, ami az egész szektor számára nehézséget okoz. Hogyan próbálja meg a kamara kezelni a kialakult helyzetet?

Mindenekelőtt tudni kell, hogy az inputanyagok áremelkedése minden gazdasági ágazatban érezteti a hatását. Alig egy év alatt több mint a tízszeresére drágult a földgáz, és ennek nyomán az egekbe szöktek a műtrágyaárak. Ha mindez nem volna elég, a hazai piacot a műtrágya-kartellezés is megingatta, korlátozta a versenyt, és az emiatt tovább emelkedő műtrágyaárak több 10 milliárd forint kárt okoztak a magyar gazdáknak. Mindez pedig az élelmiszerpiacra is begyűrűzik, károsítva ezzel minden magyar fogyasztót. A MAGOSZ-szal és a szaktárcával közösen az a határozott álláspontunk, hogy féken kell tartani az elszabadult műtrágyaárakat, minden lehetséges eszközzel garantálni kell - és garantálni is fogjuk - a gazdálkodók műtrágyaellátását – ebből nem engedünk!