Az olaj világpiaci ára kilenchetes csúcsra emelkedett a múlt héten, átlépve a hordónkénti 86 dolláros szintet is. A drágulást elsősorban az amerikai dollár gyengélkedése fűti, de a piac a növekvő keresletet is egyre inkább kezdi beárazni.

Kilenc hete nem látott magasságba emelkedett a múlt héten az olaj világpiaci ára, köszönhetően a gyenge dollárnak és a növekvő olajkeresletnek. A nemzetközi benchmarknak számító Brent hordónkénti árfolyama pénteken 86 dollár fölött forgott, amire tavaly október óta nem volt példa. Közben az amerikai West Texas Intermediate (WTI) típusú olaj ára 84 dollár körül mozgott, amivel az amerikai jegyzés 6,2 százalékos heti emelkedést mutatott – írja az RT.com.

Közép-európai idő szerint hétfő délelőtt mindkét jegyzés gyengült némileg. A Brent visszacsúszott 86 dollár alá, míg a WTI 83,20 dollár körül mozgott.

Hosszú hetek óta nem látott csúcsra emelkedett a kőolaj világpiaci áraForrás: AFP/Scott Olson

Az olaj drágulásának hátterében jelentős részben az amerikai dollár relatív gyengélkedése áll. A dollár index, amely az amerikai deviza erejét méri a legnagyobb fizetőeszközökhöz képest, 0,9 százalékos gyengüléssel fejezte be a múlt hetet, ami 8 hónapja a legrosszabb heti teljesítmény volt.

Emellett a piaci szereplők egyre inkább árazzák be az olajkereslet növekedését. Az optimizmust elsősorban az hajtja, hogy a befektetők világszerte a koronavírus-járvány érdemi enyhülésével számolnak, ami a lezárások végét és a fogyasztás növekedését hozhatja el.

Az olajárakat továbbá az is megmozgatta, hogy a héten kiderült, az amerikai kereskedelmi olajtartalékok 4,55 millió hordóval 413,3 millió hordóra csökkentek a január 7-i héten.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyamának alakulása az elmúlt hónapokbanForrás: Investing.com

Mindeközben az Energy Information Administration (EIA) friss jelentése szerint az ismert amerikai olajtartalékok 19 százalékkal csökkentek 2020-ban, 44,2 milliárd hordóról 35,8 milliárd hordóra.

A jelentés szerint az ismert készletek 8,4 milliárd hordós csökkenése a legnagyobb mértékű zsugorodás volt 2010 óta. Mi több, az elmúlt évtizedben mindössze egyetlen olyan év volt (2015), amikor az ismert tartalékok éves csökkenést mutattak.

A szervezet közlése szerint a zsugorodás hátterében a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai állnak. A lezárások miatt ugyanis az olajszektorban is vissza kellett fogni a feltárási munkálatokat, vagyis a szokásosnál kevesebb új készletet tártak fel az Egyesült Államokban – ez pedig csökkentette a teljes tartalékállományt.