A fogyasztás is segíti a gazdasági növekedést idén

A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a gazdasági növekedésnek, amelyet támogat az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége a minimálbér és az ágazati béremelések. Az átlagos reálbér-növekedés meghaladhatja a 10 százalékot. Az MNB további szigorításának és a hazai gazdaság vártnál gyorsabb kilábalásának hatására a forint is erősödhet - áll a Takarékbank elemzésében. Elemzőik idénre 6 százalékos gazdasági növekedést várnak.

Világszerte fékezi a gazdaságot a járvány és az alkatrészhiány

A világgazdaság kilábalási folyamatát valamelyest lefékezte a járvány negyedik, egyes országokban pedig ötödik hulláma, valamint a továbbra is akut alkatrész- és félvezetőhiány a tavalyi negyedik negyedévben. A globális szinten, különösen az európai országokban megjelenő energiaválság pedig további nehézségeket okozott, amelynek még nem láthatók előre a következményei. Noha a koronavírus delta-variánsa által okozott negyedik hullám a magas átoltottság miatt már kevesebb súlyos kimenetelű esettel járt, az omikron-variáns korábbiaknál messze gyorsabb terjedése viszont egyes országokban ismételten szigorúbb korlátozásokhoz vezetett.

Az egyes ágazatokat és országokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi. Az ipari termelés lendületét a gyors helyreállást követően az általánossá váló alkatrész- és félvezetőhiány, valamint a szállítási kapacitáskorlátok törték meg, noha a kilátások továbbra is kedvezőek lennének a kifejezetten magas rendelésállománynak köszönhetően. A kiskereskedelem helyreállása folytatódott, amit néhány országban az egyes cikkeket érintő áruhiány, valamint korábbi ösztönző intézkedések kifutása árnyékolt be. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése részlegesen folytatódott.

A nyersanyagárak elszállása és a nyitással kapcsolatos kereslet-kínálati súrlódások számottevően növelték az inflációs várakozásokat, így nőttek a szigorítással vagy legalábbis a mennyiségi lazítások enyhítésével kapcsolatos várakozások. A meghatározó jegybankok közül az EKB továbbra is igyekszik hűteni a várakozásokat, mivel az infláció megugrását egyszeri, bázishatások által is befolyásolt jelenségnek tekinti.

Az EKB ezért a márciusban lejáró pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) helyett átmenetileg 20 milliárd euróról 40 milliárd euróra növeli a korábban elindított eszközvásárlási program (AP) havi vásárlási keretét, amit fokozatosan csökkent 2022 végéig.

A Fed Nyílt Piaci Bizottsága novembertől elkezdte az eszközvásárlási program kivezetését, amit decembertől felgyorsított, így 2022 márciusában futhat ki. A Fed döntéshozói 2022-ben három, a következő két évben pedig további három és kettő kamatemelésre számítanak.

A növekvő jövedelmek élénkítik a gazdaságot

A hazai GDP 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, míg szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami az első háromnegyed évben 7,1 százalékos bővülést eredményezett. A járvány előtti szintet a GDP mintegy 0,7 százalékponttal meghaladta a harmadik negyedévben. A növekedést érdemben visszafogta a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően. A növekedést szintén lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást.

Az iparban a következő hónapokban a chiphiány miatt többször leálló autógyárak továbbra is fékezhetik a növekedést, azonban a jelentős rendelésállomány, valamint az új kapacitások üzembe helyezése ezt ellensúlyozhatja.

Egyes előrejelzések szerint az év során fokozatosan enyhülhet a félvezetőhiány. Az építőiparban a lakásfelújítások, lakásépítések, állami, valamint uniós forrásokból finanszírozott beruházások és az ipari beruházási boom ad lendületet, azonban az építőanyagárak megugrása, egyes építőanyagok hiánya és a szállítási nehézségek okoznak fennakadásokat.

A tavalyi első és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még mély lesz a bázis az idei év első negyedévi növekedéshez, ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak az elemzők, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.

Idén pedig a szja-visszatérítés, a 20 százalék közeli minimálbér- és bérminimum-emelés, a rendőröknek tervezett féléves bónusz, a további ágazati béremelések, a 13. havi nyugdíj, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.

Illusztráció Forrás: shutterstock

Így alakulhat az infláció

Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának nem látható következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, és drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá.

Eddig tarthat a kamatemelési ciklus

Az alapkamat decemberben 2,40 százalékra emelkedett a korábbi 2,10 százalékról, a Monetáris Tanács emellett 80 bázisponttal 2,40 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 30 bázisponttal 4,40 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat a tavalyi év végére 4,00 százalékra emelkedett. A Monetáris Tanács a decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva pedig a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti. Ezért az MNB kamatemelési ciklusa az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így a tavaszi hónapokig további kamatemelésekre számítanak a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői.

A tavaszi hónapokban véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel az idei inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

Az elemzők arra számítanak, az első negyedévben 4,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,00 százalékig emelkedhet. Az év végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mértékének mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz, amennyiben az inflációs előrejelzések a bázishatások miatt arra utalnak, hogy az infláció 2023-ban visszatérhet a toleranciasávba.

Az elemzés a cikk második oldalán folytatódik!