Miközben mind többen használják készpénz befizetésére a hazai bankjegykiadó automatákat, a készpénzfelvételi tranzakciókból egyre kevesebbet mutatnak a statisztikák, számolt be róla a Figyelő. Az itthon működő ATM-ek száma is csökkent némileg az elmúlt időszakban, ami részben összefügghet a banki fiókhálózatok szűkülésével.

Érezhetően átalakult a magyarországi bankjegykiadó automaták (ATM) hálózatának használata az elmúlt néhány évben. Miközben a hazai kártyabirtokosok egyre kevesebbszer járulnak készpénz felvételének a céljával a készülékekhez, a befizetési tranzakciók száma – és értéke – gyorsan növekszik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Túl az ötszázmilliárdon

Az MNB számai szerint 2021 harmadik negyedévében már több mint 2,4 millió bankkártyás befizetési művelet volt Magyarországon, ami bő ötödével több az egy esztendővel korábbinál. Hosszabb időtávot vizsgálva a növekedés még látványosabb: négy évvel korábban, tehát 2017 júliusa és szeptembere között még csak 630 ezer alkalommal használták az ATM-eket befizetésre a kártyabirtokosok, tehát a tranzakciók száma majdnem a négyszeresére ugrott.

Pénzbefizetős bankautomata (A kép illusztráció)Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A befizetett pénz értékét tekintve hasonló a helyzet: itt a múlt év harmadik negyedére 535,4 milliárd forintot mutatnak ki a jegybanki adatok, ami 25,3 százalékos bővülés az egy esztendővel azelőtti összeghez képest. 2017 azonos időszakában csupán 114,3 milliárd forintnál járt ez a summa, így – miután a tranzakciós volumen rendre gyorsabban bővül a darabszámnál – az egy műveletre jutó átlagos érték is folyamatosan nőtt az elmúlt években.

Az ATM-es befizetések számának és értékének gyors növekedését több tényező is elősegítette. A legfontosabb, hogy a pénzügyi szolgáltatók folyamatosan korszerűsítik az ATM-hálózatukat, melynek nyomán permanensen nő az itthon működő, befizetésre alkalmas készülékek száma és aránya. Ráadásul az újabb generációs gépeknél már nem borítékban helyezi el a bankókat az ügyfél, így egyrészt a tranzakció menete is jóval egyszerűbb, másrészt a lerótt összeg azonnal jóváíródik a számlán. A befizetésre alkalmas automaták terjedésével pedig egyre többen ismerik fel az ATM-es műveletek előnyeit, és ha módjuk van rá, igyekeznek elkerülni a pénztári befizetéssel együtt járó várakozást.

Ritkított alkalmak

A készpénzfelvételi tranzakciók számát tekintve viszont, mint jeleztük, pontosan ellentétes tendencia érvényesül, bár itt azért láthatók kilengések a negyedéves számokban, részben a járvány hatásai miatt is. A csökkenő trend ezzel együtt egyértelmű: miközben 2021 harmadik negyedévére 23,4 millió belföldi készpénzfelvételi műveletet mutatott ki a jegybanki statisztika, egy esztendővel korábbra még közel 24,4 milliót, ami majdnem pontosan 4 százalékos csökkenés. Figyelemreméltó azonban, hogy a belföldi ATM-ekből felvett készpénz mennyisége 5,5 százalékkal, 2188,1 milliárd forintra hízott egy év alatt, tehát miközben a tranzakciók száma csökkenő tendenciát mutat, az értékük enyhén növekszik. (Az egy készpénzfelvételi műveletre jutó összeg egyébként 2020 harmadik negyedében még 85 ezer forint környékén járt, egy esztendővel később viszont már közel 93,5 ezernél.)

Mindezek alapján a hazai kártyabirtokosok készpénzigénye annak ellenére sem csökken, hogy egyre többször részesítik előnyben az elektronikus fizetési tranzakciókat. Az viszont látszik, hogy a készpénzfelvételi műveleteik számát igyekeznek a lehető legkisebbre redukálni, aminek elsősorban költségmegtakarítási okai lehetnek.

Gyérül a hálózat

Az MNB statisztikái alapján a múlt év szeptemberének végén 4936 bankjegykiadó automata működött országszerte, ami 88-cal – 1,7 százalékkal – volt kevesebb az egy esztendővel azelőttinél.

IllusztrációForrás: Mudra László - Origo

Az itthon üzemelő ATM-ek számának lassú csökkenése az elmúlt két évre volt jellemző, a csúcson (2017 végén) valamivel 5100 felett mozgott. Ezen készülékeknek egyébként nem egészen az ötöde működik megyeszékhelyeken, és ez az arány nem is változott érdemben az elmúlt esztendőkben. Az ATM-hálózat zsugorodása ezzel együtt nem trendszerű folyamat, inkább a bankfiókok számának az utóbbi időben megfigyelhető csökkenésével lehet összefüggésben. Az MNB adatai szerint a múlt év harmadik negyedének a végén 1844 hitelintézeti fiók működött országszerte, ami a 2020-as azonos időszakinál alig pár tucattal kevesebb, ám a 2017 őszére kimutatotthoz képest már közel 700 értékesítési egységgel karcsúsodott a hálózat.

Elvárás a kártyaelfogadás

Ha egy kereskedő nem fogad el kártyát, abból akár anyagi hátránya is származhat.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/Ipopba

Az OTP Bank felmérésében részt vevők 53 százalékával fordult már elő, hogy plasztikkal egyenlített volna egy vásárláskor, de nem volt rá lehetősége, így inkább nem is vett semmit. Emellett a válaszadók 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten bosszantja, ha valahol nem lehet kártyával fizetni. A 2021. január elsejétől élő jogszabályváltozás – amely szerint az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget – viszont egyértelműen kibővíthette azon helyek körét, ahol elfogadnak bankkártyát, amit a válaszadók 58 százaléka maga is tapasztalt – állapítja meg közleményében a hitelintézet. Természetesen a tavalyi jogszabályváltozás jelentős mértékben felgyorsította a kártyás fizetés térnyerését, de a kereskedőknek nemcsak a törvényi előírások miatt érdemes minél szélesebb körben biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, hanem mert a kutatási eredmények alapján ez a fogyasztók egyértelmű elvárása is" – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank kártyaelfogadás-szolgáltatási és ATM-menedzsment-vezetője.