A rommá tört telefonkijelzők országa vagyunk egy kutatás szerint

Vágólapra másolva!

Bulizás közben kirepült a kezéből, kicsúszott a nadrágzsebből, vagy munka közben rálépett? - szinte mindenkinek van egy története arról, hogyan sérült már meg az okostelefonja. A MediaMarkt és a Cellect felmérése szerint tavaly minden második ember telefonja szerzett valamilyen kisebb-nagyobb sérülést. Minden 5. válaszadóé pedig annyira súlyosan, hogy üzemképtelenné vált, így az javítás nélkül a fiók, vagy a kuka mélyén végezte.

Origo

Vágólapra másolva!

baleset készülék gazdaság telefon

Közel 3000-en vettek részt abban az online felmérésben, melyből kiderült, a magyar lakosság 3 százaléka nem alkalmaz semmilyen védelmet okostelefonján, 19 százalék csak mobiltokot használ, több mint felük (57 százalék) viszont telefontokkal és védőfóliával is védi eszközét.

10-ből csupán 1 ember nyújt teljes védelmet szeretett kütyüjének; tokkal, védőfóliával és készülékbiztosítással is óvja okostelefonját.

Márpedig van mitől védeni, merthogy a MediaMarkt és a Cellect friss felmérése szerint meglehetősen ügyetlenek vagyunk: kezdjük azzal, hogy nem éppen a legbiztonságosabb helyen tartjuk a telefonunkat. A férfiak, nem meglepő módon, többnyire csak zsebre vágják a telefont, 81 százaléknak ez a legkényelmesebb megoldás. A hölgyeknél inkább a táskában lapul a készülék, 41 százalék válaszolt így, de a körükben is elég gyakori a zsebben való tárolás, a nők egyharmada teszi ezt.

Az a fránya gravitáció

A magyar telefonhasználók túlnyomó többségnek a gravitáció a legnagyobb félelme:

10-ből 9 ember, nők és férfiak egyaránt, a leesés miatti kijelzőtöréstől tartanak a leginkább.

Ezt követően a beázást (7 százalék), ill. a táskában/zsebben történő kijelző karcolódást szeretnék elkerülni (5 százalék). Érdekes módon a gyerekek által okozott esetleges sérülésektől nem félünk túlzottan, csupán a válaszadók 2 százaléka gondolja, hogy gyermeke kárt tehet a telefonjában.

Az okostelefonok, bár megjelenésükben egyre inkább alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez, ezzel együtt meglehetősen csúszósakká is váltak, így könnyen kiejthetjük őket a kezeink közül. A válaszadók 13 százaléka megszámolni sem tudja, hányszor ejtette le tavaly készülékét. 24 százalék egy év alatt legalább négyszer, 41 százalékuk pedig legalább kétszer dobta le véletlenül a mobilt. A nők és férfiak között nincs számottevő különbség, hasonlóan vagyunk ügyetlenek, vagy éppen óvatosak. A legóvatosabbak (vagy legszerencsésebbek) kisebbségben vannak, az 'Okostelefon balesetek' felmérés válaszadóinak csupán 22 százaléka mondta azt, hogy tavaly egyszer sem ejtette le telefonját.

Az okos ember nem a saját kárából tanul, így nem árt észben tartani, hogy az okostelefonokat ért sérülések jelentős része fizikai munka (20 százalék), nadrágzsebből kiesés (19 százalék), illetve szórakozás (17 százalék) közben következett be. A sérüléstípusok széles spektrumát mutatja, hogy a készülékek 42 százaléka egyéb helyzetben rongálódott.

Karc, amin nem segít a sebtapasz

Ha már a leejtésnél tartunk,

a balesetek fele járt kijelző- vagy burkolatsérüléssel.

A válaszadók ötöde pedig legalább két sérülést szerzett telefonján tavaly. A szerzett sérülések is színes képet mutatnak: a karcolódás volt a leggyakoribb sérüléstípus, az összes válaszadó közül 39 százalék szembesült ezzel az elmúlt évben. Az emberek 8 százaléka a karcolás mellett roppanást is hallott, ott bizony törtek is az elemek. Ha szerencsés és előrelátó volt a felhasználó, akkor a karcolódás a védőfólián keletkezett.

MediaMarkt-Cellect Hungary, 'Okostelefon balesetek' online felmérés Forrás: MediaMarktxCellect

Javítható vagy kuka?

A felmérés rákérdezett arra is, hogy a sérült készülékével mit kezdett tulajdonosa: ha menthető lett volna, javíttatta-e. Lustaságból, vagy racionálisnak gondolt megfontolásból, de többségük (53 százalék) nem így tett.

A sérült telefont a tulajdonosok 32 százaléka sérülten használta tovább, míg 21 százalék inkább megvált a készülékétől és újat vásárolt. A javítható sérüléssel rendelkező tulajok csupán egyharmada fordult szervizhez.