A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatmeghatározó ülésén. Az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett. A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű, a decemberinél nagyobb lépésközzel történő folytatását teszi szükségessé - indokolta az 50 bázispontos keddi kamatelést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa közleményében.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, tavaly decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Elemzők kedden 30 bázispontos kamatemelésre számítottak.

A testület 2021. júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020. július óta állt 0,60 százalékon.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatemelést indoklásáról kiadott közleményében kiemelte: az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához.

Az egyhetes betét kamatának alakításával ugyanakkor szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni - jegyezték meg.

Megerősítették, hogy a tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Összezár az alapkamat és az egyhetes betéti kamat

Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen ismertette: a jegybank célja, hogy az egyhetet betéti kamatot havi egy alkalommal változtassa, de szükség szerint akár ennél gyakrabban is emelkedhet annak mértéke, ha a jegybank elemzései alapján ez indokoltnak látszik.  Úgy fogalmazott: az alapkamat és az egyhetes betéti kamat esetében is monetáris szigort gyakorol a jegybank, a két eszközzel is az infláció mértéke ellen küzdve.

Virág Barnabás kiemelte: az infláció emelkedése elemzésük szerint megállt, de mindenütt jelentős árnövekedést tapasztalni, a platózás közeli állapot akár hónapokig is eltarthat, az egész évre várt erős maginfláció mellett. Az Origo kérdésére válaszolva elmondta: egyelőre nem is kíván a jegybank új prognózist adni arra vonatkozóan, mikorra térhet vissza az infláció a jegybanki toleranciasávba, erre az előrejelzésre a márciusi inflációs jelentés alkalmával nyílhat mód. Az alelnök kifejtette: az inflációs hatások közül a tartós hatások emelkedésére figyel a jegybank. Kulcsfontosságúnak nevezte a januári-februári átárazások szerepét.

A kamatemelés mértékére vonatkozóan Virág Barnabás azt mondta, a januári mérték lehet az a viszonyítási pont, amiből kiindulnak a jövőbeni emelésekkor. Az alapkamat egyhetes betéti kamathoz való felzárkóztatását kiemelve és újságírói kérdésre válaszolva az alelnök azt mondta, az idei év első félévében összezárhat a kettő.