Kína aranyfogyasztása tavaly 1120,9 tonna volt, 37 százalékkal nagyobb a 2020. évinél és 12 százalékkal felülmúlta a koronavírus-járvány előtti utolsó év, 2019 fogyasztását is - áll a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association, CGA) jelentésében.

Az ékszerarany iránti kereslet csaknem másfélszeresére, 711,29 tonnára, a rudak és érmék iránti befektetési kereslet 27 százalékkal, 312,86 tonnára nőtt. Mindkét mutató felülmúlta a 2019. évit is, 5, illetve 39 százalékkal. Az ipari és egyéb fogyasztói kereslet 2019-hez képest 4 százalékkal csökkent, tavalyhoz viszonyítva ugyanakkor 15 százalékkal nőtt és 96,75 tonnát tett ki.

Aranygyűrűk között válogat egy vásárló egy szaküzletben KínábanForrás: Getty Images/Hong Wu

A CGA adataiból kiderül ugyanakkor, hogy a múlt év végére lassult az arany iránti keresletnövekedés Kínában. A negyedik negyedévben a teljes kereslet bővülése 2020 azonos időszakához képest mindössze 13 százalék volt, ezen belül a befektetési kereslet 5 százalékkal csökkent.

Kína saját bányászatból származó aranytermelése tavaly 10 százalékkal, 328,98 tonnára csökkent. Kína további 114,58 tonna aranyat állított elő import nyersanyagból. Tavaly összességében 443,56 tonna aranyat termeltek belföldi és import alapanyagokból Kínában, ami 7 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban.