Napjainkra a múzeumok szerepe - párhuzamosan a velük szemben támasztott látogatói igényekkel - jelentősen megváltozott, kibővült. A tudományos és kulturális ismeretek terjesztése, a hasznos időtöltés mellett mind a külföldi, mind a hazai múzeumok a tudományos élet központjaivá is váltak. A Magyar Nemzeti Bank értékmentő, értékőrző és értékteremtő hármas feladatköre a Pénzmúzeumban is nyomon követhető. E cikksorozat előző részében ebbe a folyamatba kaphatott az olvasó betekintést. Hazánk jegybankjának fél évszázada létező "Bankjegy- és Éremgyűjteménye", közel hatvanezer darabjával – a Magyar Nemzeti Múzeum után – Magyarország második legnagyobb numizmatikai közgyűjteménye. E nem mindennapi kincsnek szintén a március 15-én nyíló Pénzmúzeum ad majd otthont. Az alábbi cikk a március 15-i megnyitásig megjelenő cikksorozat része, szerzője Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeumért felelős vezetője.

A gyűjtemény története az Osztrák-Magyar Monarchia éveibe nyúlik vissza. A Magyar Nemzeti Bank elődje, az 1878-tól működő Osztrák-Magyar Bank vagyonát az I. világháború befejezése és a Monarchia felbomlása után a megállapodás szerint szétosztották. Hazánknak a meglévő nemes-fémvagyon 30%-a jutott. Miután 1924-ben megalapították az önálló magyar jegybankot Magyar Nemzeti Bank néven, törvényben írták elő, hogy az általa kibocsátott bankjegyeknek és érméknek nemesfém-fedezettel kell rendelkezniük. A fedezet biztosítékául szolgálhattak olyan arany- és ezüstpénzek, amelyeket már kivontak a pénzforgalomból, és olyanok is, amelyek nem forgalmi értékük, hanem nemesfémtartalmuk, ún. belső értékük miatt voltak igen értékesek. Ez volt hazánk arany- és devizatartaléka, melyet 1945 elején a jegybank bátor dolgozói mentettek meg a szovjet és a német eltulajdonítástól, és kalandos körülmények között menekítettek ki az országból. A gyűjtemény az első évtizedekben felajánlások, vásárlások révén gyarapodott, és csak a II. világháború után indult meg a tervszerű gyűjtés.

A hamarosan megnyíló Pénzmúzeumhoz készült látványtervForrás: Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont

Mint ismert, 1946-ban már működött egy „Bankmúzeum", három év múlva pedig már egy bizottság felügyelte és kezelte a bank muzeális értékeit. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által védetté nyilvánított gyűjtemény ekkor még nem volt nyilvánosan megtekinthető, és állandó kiállítótérrel sem rendelkezett.

Fordulatot 1974 jelentett. Ebben az esztendőben az „intézmény" közgyűjteményi besorolásba került, és működési engedélyt kapott. A jegybank Szabadság téri székházának földszintjén ezután nyitották meg az első állandó kiállítást, és itt lelt otthonra az egyre gyarapodó kollekció is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapításának 50. évfordulója alkalmából mutatták be a hazai pénzkibocsátást a kezdetektől – Szent István ezüstdénárjától – az akkori forintkibocsátásig. 1986-ban már szakmúzeumként működött tovább, ahol évente tematikus tárlatokkal emlékeztek meg történelmi, pénztörténeti és más kiemelt fontosságú eseményekről. Ezek a kiállítások még a klasszikus bemutatók hangulatát tükrözték, emléküket katalógusok, kiállításvezetők képei őrzik.

2004 márciusától félig új helyszínen, az MNB székházának félemeletén nyílt meg az az kiállítás, amelyik szakított a hagyományokkal: a többfunkciós Látogatóközpont már nem csak nézelődésre hívta az érdeklődőket. Az interaktív tartalmakkal bővített látogatótérben lehetőség volt aranyrúd emelésére, pénzérme verésére, saját képpel ellátott bankjegyek nyomtatására is. A nagy népszerűségnek örvendő Látogatóközpont 10 éven át várta a csoportokat, egyéni látogatókat az MNB székházában. A bezárás után közel egy évtized telik el, míg újra létesül egy olyan hely, ahol tanulva lehet játszani, játszva lehet tanulni a pénzről - ez lesz a hamarosan megnyíló Pénzmúzeum.

Az Európában egyedülálló tudásközpont lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank numizmatikai gyűjteménye új otthonra leljen. A múzeum számára az évek során számos magánszemély ajánlotta fel féltett pénzeit, ajándékként a Magyar Nemzeti Múzeum kettős példányaiból is részesült a gyűjtemény. Kötelespéldányként a mindenkori pénzkibocsátás érméinek, bankjegyeinek forgalmi- és próbaveretei is bekerültek az értékek közé. A bel- és külföldi árveréseken és numizmatikai kereskedőktől megvásárolt érmék, más országok jegybankjainak ajándékai is mind gyarapították a gyűjteményt.

A kisebb mennyiségű antik érem és érmeanyag mellett kulturális, tudományos és mennyiségi szempontból is jelentősebb a magyar és az erdélyi pénzérmék sorozata. A magyar vonatkozású bankjegyek első darabjai még osztrák kibocsátásúak, az 1848-49-es szabadságharc idején jelentek meg az első önálló magyar papírpénzek, a Kossuth-bankók. Ezeket és más, külföldi kibocsátású bankjegyeket is szép számmal tartalmaz a gyűjtemény. Részvények, kötvények, értékpapírok, váltók és egyéb pénzügyi dokumentumok; eredeti, megvalósult és soha fel nem használt bankjegytervek rajzai; komoly banktörténeti anyag, melynek egy része a kiállított tárgyak között kap helyet. A MNB tulajdonában levő több mint 6000 darabot számláló verőszerszám gyűjtemény egy részét is megtekinthetik az érdeklődők.

A Pénzmúzeum megnyitásával a bank páncéltermében őrzött gyűjtemény végre láthatóvá és kutathatóvá válik. Látható lesz, hiszen a pénzek - a több ezer érméből, éremből, bankjegyből, részvényből álló kincs, köztük igazi kuriózumok - jelentős része megjelenik a kiállítótérben. Kutatható lesz, mert az új helyen biztonságos körülmények között, külön szobákat alakítottak ki a kutatóknak. Legyen szó numizmatikusokról, akik bizonyos szakterületen belül szeretnének elmerülni a tárgyi anyagban, vagy a régészet és muzeológiai szakos hallgatókról, akik az MNB gyűjteményéből választhatnak szakdolgozati témát, esetleg a jegybankban tölthetik a kötelező szakmai gyakorlatukat.

Azok számára, akik az írásos emlékeket szeretnék tanulmányozni, a Magyar Nemzeti Bank szakkönyvtára jelentős mennyiségű numizmatikai tárgyú szakkönyvet tartalmaz. Napjainkban a muzeológiában egyre nagyobb teret nyer a gyűjtemények digitalizálása. A pótolhatatlan értékeket - más közgyűjteményekhez hasonlóan - a jegybank is digitális nyilvántartásban rögzít a jelen- és az utókornak. Éveken át tartó munka eredménye, hogy eddig 50.476, kiválóan lefényképezett tétel került digitalizálásra. Ám nemcsak az értékek megmentése, megőrzése a célja ennek az aprólékos munkának. Tervek szerint megkezdődik a gyűjtemény publikálása az interneten, így az hozzáférhetővé válik a kutatókon túl a szélesebb nyilvánosság számára is.

Az új kiállítás rengeteg szakember összefogásával, összehangolt munkájával valósul meg. Nekik köszönhetően a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeuma a numizmatika fellegvárává válhat, és az impozáns gyűjteményi anyag egyre többekhez jut el. Akár múzeumi látogatóként, akár úgy, hogy az online téren keresztül nyernek bepillantást a pénz titokzatos, néha félelmetes, de kiismerhető világába, mindenképp páratlan élményt nyújt. A különböző eszközök, platformok, kiadványok és események mind egy közös mondanivaló és üzenet köré épülnek, így válik teljessé a pénzügyi témájú köznevelés hazai fellegvára.

Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeumért felelős vezetője